A hawaii vulkánkitörés hetek óta lázban tartja a világ közvéleményét, és nem ok nélkül. Igen ritka, hogy a kiömlő láva ennyire közel kerüljön lakott területhez, házakat, utakat olvasszon magába. Másrészt a méltóságteljesen csordogáló olvadt kőzet izgalmas jeleneteket produkál, könnyű megközelíteni, ezrével érkeznek fotók, videók a turistaparadicsomból.
Minket most ennek a többnyire nyugodt, de megállíthatatlan erőnek a háttere érdekel: miért lépett működésbe a Kilauea vulkán, hogyan folyik a kitörés? Karátson Dávid vulkanológust, az ELTE TTK Természetföldrajzi Tanszék tanszékvezető egyetemi tanárát kérdeztük.
A fiatal aktív, az idős pusztul
A Hawaii tűzhányó a pajzsvulkánok csoportjába tartozó úgynevezett forró folt vulkán. Nem szubdukciós zónában, azaz olyan tektonikai lemezek találkozásánál fekszik, ahol egyik a másik alá tolódik, hanem gyakorlatilag a Csendes-óceáni lemez közepén, energiáját egy aktív köpenycsóva-feláramlás biztosítja.
A Hawaii szigetcsoportot létrehozó vulkáni tevékenység évmilliók óta folyik, sőt ha megnézzük a Csendes-óceán aljzatának domborzatát, csaknem Japánig húzódó hegységsort látunk, amelynek legidősebb tagja 60 millió éves
– mondja a 24.hu-nak a professzor.
Ebben a láncban minél fiatalabb adott tűzhányó annál méretesebb, mert az idősebbeket „megeszi” az erózió, és ez Hawaiin jól látszik: a fősziget a legnagyobb, egyben a legifjabb is, itt folyik most is az aktív vulkáni tevékenység. Rendkívül érdekes jelenségről van szó.
c
Futószalagon készülnek a hegyek
Képzeletben fogjunk egy nagy fém lapot, aminek egyik felét jó vastagon lefestjük, majd gyújtsunk meg egy gyertyát vagy a gázrózsát. Emeljük fölé a lap szélét festett oldalával felfelé és lassan toljuk végig a tűz fölött. Mit látunk? Ahol épp melegítjük, a festék felhólyagosodik, a mozgatással pedig kialakul a puklik sorozata.
Ugyanez történik gigászi méretekben. A tűz itt a már említett csóvafeláramlás, hivatalos nevén a Hawaii forró folt, a fém lap a Csendes-óceáni lemez, amelyet a tektonikai mozgások csúsztatnak a csóva felett, a festékhólyagok pedig egykori vulkánok.
Ahogy adott terület kikerül a csóva hatósugarából, nem épül tovább, de mögötte újabb szigetek emelkednek ki a vízből. Mivel nagyon erős a tengerhullámzás okozta erózió, és gyakoriak a földcsuszamlások, az idősebb vulkánok maradványait idővel elnyeli az óceán.
Megnyílt a föld
Ami a jelen helyzetet illeti, a most 1247 méter magas Kilauea pajzsvulkán hasadékzónák találkozásán ül, a csúcsi kalderájának aktív központi lávatava kedvelt turistacélponttá teszi. A feljegyzett történelem során néhány éves kihagyásokkal gyakorlatilag folyamatosan aktív, a jelenlegi periódus 1983-ban kezdődött, és még akár évtizedekig tarthat.
A központi kalderából csápszerűen ágazik ki keleti és délnyugati irányba egy-egy hasadék, más néven rift zóna. A mostani, május elején kezdődött kitörés érdekessége, hogy a magma elkezdett a keleti hasadékba áramlani, majd ott is tört felszínre, ezúttal lakóházak közvetlen közelében.
Ezen a képen jól látszik a két hasadékzóna a korábbi lávaömlések nyomaival:
A Kilauea május folyamán megroggyant, a lávató szintje csökkent: a talajvízzel érintkezve az óriási hőmérsékletkülönbség miatt úgynevezett freatomagmás kitöréseket produkált, gázok, gőzök és nemegyszer több kilométeres hamufelhő emelkedett a magasba.
Nyugodt, de életveszélyes
Az elmúlt évszázadokban a keleti riftzóna az aktívabb. A szakemberek előre jelezték, mi fog történni, ám a felszínre törő olvadt kőzet mennyisége őket is meglepte.
A kalderából kén-dioxid szabadul fel, míg a híg, gyorsan folyó olvadt bazaltláva útja kiszámíthatatlan, feltartóztathatatlanul tör előre. Körülbelül 1000 Celsius-fokos hőmérsékletével a növényzetet azonnal hamuvá égeti, ekkor mérgező metán gáz szabadul fel. A tengerbe érve látványos gőzfelhőket ereget, ám ez is veszélyes: sósavat tartalmaz
– magyarázza Karátson Dávid, miért nagyon veszélyes katasztrófaturistaként közel merészkedni a látszólag békésen hömpölygő lávafolyamokhoz.
A vulkanológus professzor szerint a Kilauea tevékenysége a felerősödhet, a jövőben talán meglódul a lávafolyás, és a központi kráterben is várható még aktivitás – ahogy fent már említettük, a folyamat akár évtizedekig is eltarthat.
Más tűzhányókkal összehasonlítva a hawaii kitörés veszélytelen. A gondot az okozza, hogy ezúttal lakott területeket, sőt egy geotermikus erőművet is fenyeget, és nagyon sok a turista, akik ha közel merészkednek, komoly veszélyt jelentenek rájuk a mérges gázok és a lávafolyás.
(Kiemelt kép: MARIO TAMA / GETTY IMAGES NORTH AMERICA / AFP)
