Tudomány

Magyar vulkanológusok rekonstruáltak egy szétrobbant szigetet

Bihari Dániel
Bihari Dániel

újságíró. 2018. 05. 20. 11:00

Szantorini festői szigetéről ma már senkinek nem a pusztítás jut eszébe, mégis ez az a vulkán ásta meg 3,6 ezer éve az első európai civilizáció előretolt bástyájának sírját. Magyar tudósok vezetésével rekonstruálták Szantorini egykori belső szigetének méretét és korát.
Korábban a témában:

Az Égei-tengerből kinövő Szantorini a világ egyik legismertebb vulkanikus szigete. Milliók számára népszerű turistacélpont, de gazdag kultúr- és földtörténeti múltja okán több mint 100 éve számos tudományág művelői is aktívan kutatják. Nehéz egy ilyen helyről bármi újat mondani, de a Karátson Dávid vulkanológus professzor vezette nemzetközi kutatócsoportnak mégis sikerült: meghatározták a 3600 éve megsemmisült belső sziget méretét és korát.

Laikusként maga a témaválasztás is érdekes, még hogy a tudomány száraz, nélkülözi a fantáziát!

Mindenekelőtt tudni kell, hogy Santorini kopár terület ritkás növényzettel, néhol a talaj is hiányzik. Emiatt, és a gigantikus kőfejtőknek köszönhetően kiválóan látszik a világos alapkőzet, benne kisebb-nagyobb fekete szemcsékkel, amelyek a legutolsó vulkáni tevékenység során szétrobbant akkori sziget darabjai.

Olyan, mint a mákos tésztában a mákszemek. Amikor repülővel érkeztem Szantorinire, a landolás előtt lepillantva merült fel, a »mákszemek« alapján rekonstruálni lehetne a 3600 éve történt nagy, úgynevezett minószi kitöréskor megsemmisült belső szigetet

– mondja a 24.hu-nak Karátson Dávid, az ELTE TTK Természetföldrajzi Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára.

Összeállt egy több tudományágat képviselő, magyar, francia, görög, német és angol kutatókból álló csapat, hat éves munkájuk eredménye a pedig a közelmúltban jelent meg a Scientific Reportsban:

A Pre-Kameninek elnevezett sziget kora körülbelül 20 ezer év, térfogata 2,2-2,5 köbkilométer lehetett, azaz kisebb mint a mai Kameni-szigetek mérete.

Vulkánív a görög partoknál

Mindkét új adat külön-külön figyelmet érdemel, de először nézzük miről is van szó, hiszen Szantorini édeni szigetként közismert, ám tűzhányóként nem igazán tartja számon a köztudat.

Afrika és Európa között fekszik a viszonylag kis méretű, mészkővel borított kontinentális kőzetblokk, az úgynevezett Égei-tengeri lemez. Peremén a tektonikai mozgások hatására dél felől alágyűrődő óceáni lemez hozta létre a Hellén-árkot, amit vulkáni szigetív tesz láthatóvá a tengerszint felett is. Ide tartozik többek között Niszirosz, Kósz vagy Szantorini, és ma is viszonylag aktív vulkáni tevékenység folyik a térségben, már ha a ma szót földtörténeti léptékben használjuk.

A Szantorinit építő vulkán bő 300 ezer éve mutat robbanásos aktivitást sok száz kitöréssel, közülük vagy tucatnyit tekinthetünk tényleg nagy erejűnek. A minószi előtt 22 ezer évvel produkált hatalmas robbanást, és létrejött egy, a maihoz hasonló kis belső öböl is, majd ezt követően alakulhatott ki – az új kormérések szerint tehát 20 ezer éve – Pre-Kameni szigete. Aztán a tűzhányó megnyugodott, a szigetre és környékére költöző emberek csak egy kiváló fekvésű, remek természetes kikötőkkel rendelkező helyet láttak benne.

Így nézett ki, fent a mai, alatta a most rekonstruált korábbi állapot:

Forrás: Karátson Dávid és munkatársai

Bitang nagy kitörés

A mélyben viszont egyre csak gyűlt az energia, ami 3600 évvel a mi jelenünk előtt szabadult ki:

Bitang nagy, eget rengető robbanás volt, összesen 120 köbkilométernyi anyag rakódott le, a lehulló törmelék 50-60 méter vastagon borította el a környéket

– magyarázza a szakember.

A vulkáni hamu főleg kelet felé terjedt, de beterítette az egész mediterrán térséget, a Balkánt és még a Kárpát-medencében élő bronzkori emberek is érzékelhették. Maga a robbanás teljesen megsemmisítette, a piroklaszt ár maga alá temette a Szantorinin fekvő várost, Akrotirit, a környékre pedig hatalmas szökőárt szabadított. Ide kapcsolódik Atlantisz legendája, de erről később.

Ahogy fent említettük, hogy a tudósok a kőzetben lévő sötét, fekete vulkáni kőzettörmelék mennyisége alapján határozták meg Pre-Kameni méretét és korát, az egykori szigetet alkotó anyagot fotóstatisztikai és geokémiai eljárással különítették el a korábbi kitörések maradványaitól.

A mákos tészta példájánál maradva a feladat az volt, hogy a tálból kiválogassuk és összegezzük a legszebb, legfeketébben csillogó mákszemeket

– teszi érthetővé Karátson Dávid.

Most lenyugszik

Érdekes, hogy a mostani Kameni-sziget térfogata alig 3,5 évezred alatt 3,2 köbkilométeresre duzzadt és folyamatosan növekszik, míg Pre-Kameni növekedése valahol megakadt, és csak 2-2,5 köbkilométeresre duzzadt. Ez pedig a vulkanológus professzor szerint valószínűvé teszi, hogy működése hamar véget ért.

Szantorini legutóbb 1950-ben tört ki, így csökken a belső feszültség, és a jövőben várhatóan szépen elcsitul. Húszezer éve ennek ellenkezője történt, a magma nem tudott felszínre törni, a nyomás egyre nőtt, a vége pedig a hatalmas minószi kitörés volt.

Ha Atlantisz létezett, itt kellett lennie

Végezetül a kérdés, miként kerül a történetbe Atlantisz? A Krisztus előtti III. évezred utolsó századaiban Kréta Európában elsőként lépett a civilizáció fejlődési szakaszába. Az úgynevezett minószi kultúra virágzása egészen a Szantorini szigetén fekvő vulkán kitöréséig töretlen volt.

A szökőár, földrengések, a vulkáni hamu miatt időlegesen használhatatlanná vált termőföldek, a flotta megsemmisülése azonban hosszabb távon komoly következményekkel járt. Kréta ugyan túlélte a természeti csapást, de meggyengült annyira, hogy a civilizáció hanyatlásnak induljon.

És itt van maga Akrotiri városa, amit Pomeihez és Herculaneumhoz hasonlóan több tízméteres vulkáni hamu fedett el emberi szemek elől egészen 1967-es felfedezéséig. Mit tapasztaltak a kortársak? A vulkánkitöréssel megnyílt a föld, leszakadt az ég, eljött a világvége, és amikor minden elcsendesült, az egykor virágzó településnek nyoma veszett. Nem maradt más, mint törmelékkel beborított sziklasziget és egy óriási tengeröböl.

Manapság a tudósok nagy része egyetért, hogy ha a legendák elsüllyedt városa, Atlantisz valóban létezett, akkor Szantorini szigetén kellett feküdnie a nagy minószi kitörés előtt.

(Kiemelt kép: STEPHANE FRANCES / ONLY WORLD / ONLY FRANCE)

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Plastic debris floating on the ocean surface, shot underwater.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.