Az Albertai Egyetem kutatói Larry Heaman vezetésével egy fosszílizálódott őshüllőcsontot vizsgáltak, amely Új-Mexikóban került elő.
A növényevő Hadrosaurus, azaz kacsacsőrű dinoszaurusz combcsontját urán-ólom kormeghatározás segítségével datálták. A vizsgálatok tanúsága szerint a Hadrosaurus combcsont “mindössze” 64,8 millió éves.
Larry Heaman és kollégái véleménye szerint több oka is lehet annak, hogy az “új-mexikói” Hadrosaurus miért lehet egy olyan dinoszauruszvonal leszármazottja, amely a késő krétakorban túlélte a nagy kihalási eseményt.
Előfordulhatott, hogy némely régióban nem pusztult ki a növényzet, és ennek köszönhetően több Hadrosaurus és Edmontosaurus egyed túlélhette a kataklizmát. Nem lehet kizárni annak a lehetőségét sem, hogy a kacsacsőrű dinoszauruszok tojásai fennmaradhattak a rendkívül szélsőséges időjárási viszonyok között is.
A kanadai tudósok meggyőződése szerint az urán-ólom kormeghatározási eljárást alkalmazva több olyan fosszília is előkerülhet, amely megkérdőjelezi és eltolja a kréta-tercier kihalási esemény és a dinoszauruszok kihalásának időpontját.
A madarak közé nem tartozó dinoszauruszok 65 millió évvel ezelőtt bekövetkező tömeges kipusztulása az őslénytan egyik legvitatottabb problémája.
A tömeges fajpusztulást kréta-tercier kihalási eseménynek – röviden K-T eseménynek – nevezik.
Az elterjedt elmélet szerint a dinoszauruszok kihalásának fő oka egy becsapódási esemény volt, de egyes tudósok úgy gondolják, hogy más ok vagy esetleg több különböző körülmény vezethetettl a dinoszauruszok eltűnéséhez.
A madarak közé nem tartozó dinoszauruszok maradványai alkalmanként megtalálhatók a kréta-tercier határ felett is.
2001-ben Robert A. Zielinski és James R. Budahn őslénykutatók beszámoltak egy hadrosaurida lábcsontleletről, amelyet az Új-Mexikó állambeli San Juan Basinben találtak. A kőzetréteget, amelyben a fosszíliát felfedezték, a korai paleocén korra, megközelítőleg 64,5 millió évvel ezelőttre datálták.
Számos tudós elveti a „Paleocén dinoszauruszok” elméletét, véleményük szerint ugyanis az ilyen leletek csak áthelyeződtek, például kimosódtak eredeti helyükről, majd újra betemetődtek a később keletkezett rétegekben.
Úgy vélik, hogy amennyiben helyes a rájuk vonatkozó kormegállapítás, ez a maroknyi túlélő dinoszaurusz nem ingatja meg a dinoszauruszok kihalásának tényét.
AJÁNLOTT LINKEK:
Bővebben az új leletről – angolul (Eurekalert.org)
