Az utóbbi idők egyik legforróbb techtémája az eszközök iránti függőségünk és az úgynevezett technostressz. Ezekről a területekről tartott gondolatébresztő előadást Zacher Gábor főorvos, aki rögtön azzal kezdte előadását, hogy A függőség ugyanis jelenthet egyszerűen ragaszkodást is, és mindig a szövegkörnyezet határozza meg, hogy az mennyire negatív.
Fel sem tudjuk fogni, hogy a nap 24 órájában hány függőséggel találkozunk, mi mindentől képesek függeni az emberek: a nikotin, alkohol, kábítószerek, koffein, gyógyszer, vásárlás, szex, edzés, evés is függést okoz, ehhez adódnak hozzá a kütyük.
A fiatalabb korosztály előbb nyúl telefonhoz, mint magához”
– mondta Zacher.
Ezzel együtt átalakulnak a hétköznapi és hétvégi szabadidős programok, a legtöbb időt videós tartalmak fogyasztásával töltik a fiatalok, értendő ez alatt a YouTube és a különféle élő streamek is. A háztartásban tárolt könyvek mennyisége pedig csökkent, Zacher szerint ennek egyik jele, hogy sokan filmekből sem töltik le a feliratosakat, inkább megvárják a szinkront.
A telefonok pedig mára már státuszszimbólumok is: sokkal több okoseszköz van forgalomban, mint amennyi régi nyomógombos mobil volt, az új, erősebb készülékek pedig egyre magasabbra helyezik a lécet, ez pedig már önmagában szorongást válthat ki az új generáció tagjaiban.
150-szer néz naponta mobilra a magyar
Belegondolni is elképesztő, de naponta 150-szer pillant rá a kijelzőre az átlag magyar ember. Ebbe beletartozik az is, amikor csak arra vagyunk kíváncsiak, hogy mennyi az idő, amikor útvonalat tervezünk, böngészünk, válaszolunk.
Ennek eredménye az is, hogy rengeteg helyzet okoz bennünk feszültséget: mi van, ha otthon hagyom a mobilt? Mi van, ha lemerül? Mi van, ha összetöröm? Zacher kijelentette, hogy biztos benne, ha valaki most 10 százalék alatt látja a telefonja töltöttségi szintjét, annak megnőne a pulzusa.
Feldobott egy kérdést is a gyerekek eszközhasználatával kapcsolatban:
Ha drogot és alkoholt nem adok a gyereknek, akkor telefont miért?”
De mennyire ártalmas a közösségi média?
A közösségi média nem egyértelműen mumus. Zacher számos előnyét említette, többek közt, hogy könnyebben elérhetők az információk a neten, egyszerűbb a tanulás. A közösségi média emellett leköt, szórakoztat, támogatja a kapcsolattartást.
Mégis a droggal egyenlő függést okoz, számos jelenség miatt. Pszichológiai szempontból a közösségi média legfontosabb jellemzői, hogy Számos, az online térben hétköznapi helyzet képes stresszfaktorrá is válni, ott van például a rivalizálás, ami a lájkgyűjtésben nyilvánul meg, vagy abban, amikor valaki azért aggódik, hányan fogják szeretni a képét, kedvelni a kommentjét. A kortársak agressziója, az úgynevezett kiberzaklatás (cyberbullying) is egy külön terület, ami külföldön több esetben is vezetett már öngyilkossághoz.
A közösségi média viszont egy gyors tempójú világ is, amiből gyorsan ki is lehet lépni. Zacher azt ajánlja, hogy ezt rendszeresen tegyük is meg.
Merni és tudni kell lekapcsolódni, mert a háló nem minden”
– tanácsolta a hallgatóságnak.
Na és hogyan csináljuk? Mondjuk naponta elalvás előtt az utolsó pár órában már ne nyomkodjuk a mobilunkat. Ugyan egy nekünk tetsző partnertől érkező lájk miatt mosollyal szenderülhetünk álomba, ennek ellenkezője, a zaklatottság is kialakulhat.
Számos előnyös hatása van a digitális detoxnak, annak az időszaknak, amikor nem használjuk, kikapcsoljuk, eltávolítjuk a közelünkből a technikai eszközeinket. Hogy ez nekünk miért lesz jó? Közhelyesnek hangozhat, de ez mind nagyon fontos: csökkenti a stresszt, növeli a koncentrációt, a kreativitást, jobban fogunk aludni.
Kiemelt fotó: MTI/Czeglédi Zsolt
