A kutatás célja, hogy megtalálják a betegségeket terjesztő és mezőgazdasági kárt okozó rovarok sebezhető pontjait és hatékonyabb növényvédő szereket alkalmazhassanak.
A projekt vezetői azt remélik, hogy kezdeményezésük hatására csökkenni fog a rovarok által terjesztett betegségekre évente fordítandó összeg, amely jelenleg világszerte 50 milliárd dollárt tesz ki. A megcélzott ízeltlábúak listája még véglegesítés előtt áll.
A kutatási terv – 5000 Insect and Other Arthropod Genome Initiative – időzítése nem véletlen. A genetikai szekvenálás, tehát a DNS-építőelemek sorrendjének meghatározásának költségei jelentősen csökkentek mostanában, és lehetővé vált olcsón, nagy mennyiségű élőlény genetikai állományát feltérképezni.
Azzal, hogy a betegséget terjesztő rovarok genomját összehasonlítják kórokozókat nem hordozó közeli rokonaikéval, a kutatók azt remélik, hogy sikerül meghatározniuk azokat a géneket, amelyektől egy rovar vektorrá, tehát betegség terjesztőjévé válik.
Amennyiben már ismerik az ebben közrejátszó géneket, könnyebben meg tudják majd jósolni, hogyan reagál hosszú távon a rovarok immunrendszere a biológiai növényvédelemre, mint amilyen például a maláriát terjesztő szúnyogok ellen Afrikában alkalmazott Beauveria bassiana gombakészítmény.
Az új információk segíthetnek ezenkívül olyan hasznos vegyületek felkutatásában is, amelyek célzott csapást mérnek a kártevőre, ugyanakkor ártalmatlanok a haszonnövényeket beporzó rovarokra.
