A mai magyar bruttó hazai termék (GDP) közelebb áll az európai átlaghoz, mint 1860 óta bármikor – jelentette ki Matolcsy György, az Orbán-kormány gazdasági minisztere a Szövetség a Polgári Magyarországért Alapítvány és a Professzorok Batthyány Köre közös rendezvényén.
Jelenleg az európai átlag 86 százalékát érjük el, ami lényegesen jobb eredmény, mint az 1867 utáni aranykor gazdasági teljesítménye – tette hozzá a Növekedéskutató Intézet igazgatója.
A magyar modell kialakulása, kormányzati eszközökkel történő erősítése az egyik meghatározó eleme az utóbbi években követett magyar gazdaságpolitikának – hangsúlyozta Matolcsy György. Véleménye szerint a jövőben kialakítandó magyar modellnek a család megerősítésére, a nemzeti érdekek képviseletére, a belső piac felértékelésére, az infrastruktúra fejlesztésére és az állami gazdaságfejlesztési programokra kell épülnie.
Magyarország akkor tud gyorsan felzárkózni az Európai Unióhoz, ha az észak-európai gazdasági modellt követi, amely az oktatásra és az innovációra helyez nagy hangsúlyt – mondta Matolcsy György.
Álláspontja szerint kutatásra a jelenlegi 5,3 százalék helyett a GDP 10 százalékát kell fordítani a jövőben, míg kutatásra és fejlesztésre a jelenlegi egy százalék helyett négy százalékot.
Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Rt. elnöke kifejtette: a gazdasági növekedés tempóját tekintve Magyarország nemcsak az európai élbolyban, hanem a régió első három helyezettje között található, az 1990-2006-os időszakot véve az összehasonlítás alapjául. Mint mondta, a beruházások arányát kell növelni a magyar gazdaságban ahhoz, hogy pozíciója megerősödjön. A másik stratégiai kérdés a foglalkoztatás növelése.
A következő 10-15 évben évi 0,5 százalékkal szükséges növelni a foglalkoztatást ahhoz, hogy Magyarország elérje az EU foglalkoztatási szintjét – tette hozzá Vértes András.
A kutató figyelmeztetett arra, hogy Magyarországnak a pénzügyi mutatókat a következő 10-20 évben szintén az Európai Unió átlagához kell közelítenie, s akkor remény van arra, hogy 2020-ra elérje az akkori európai uniós színvonal 75 százalékát, ami azt jelenti, hogy Nagy-Britannia és Németország jelenlegi fejlettségi szintjére kerül.
A gazdasági és a természeti erőforrások kölcsönös viszonyát elemezte előadásában Bogár László, a Károli Gáspár Református Egyetem tanára, Botos Katalin, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanára pedig a tudásalapú társadalom fontosságára mutatott rá előadásában.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
