Fotó: MTI / Földi Imre
Nem keresik tovább a Himalájában eltűnt két magyar hegymászót, értesült a Sport Géza az expedícióhoz közeli forrásokból. Azt írják, Erőss Zsolt és Kiss Péter hivatalosan eltűntnek számít, ami valójában azt jelenti, hogy már biztosan nem élnek.
A sport24 Vincze Szabolcstól, az expedíció sajtófőnökétől úgy értesült, mivel a magyar hegymászókon kívül több csúcstámadó is bajba került, ezért a keresés intenzitása csökkent, de még nem szüntették meg.
Megerősítette ugyanakkor, valóban szinte kizárt, hogy a halálzónában, vagy annak határán bárki is kibírjon három éjszakát, ezért szinte biztosan elmondható, Erőss Zsolt és Kiss Péter örökre a hegy fogságában maradt.
Kollár Lajos, az expedíciósorozat vezetője blogján azt írja:
„Most is vannak fenn sherpák kutatni és a koreait is menteni. Ha a sátrakban nem voltak, rádión nem jeleztek, látni nem lehet őket a négyes tábor feletti csúcsrészeken sem, akkor ott vége! 23-a van, ennyi időt nem lehet kint tölteni 8000 méteren, úgy legyengülve pláne.
Ebbe bele kell törődni. Ugyanott folyik még egy közös mentés a koreai csapat 2 serpája és egy mászója van komoly bajban. Zsoltékat meg kellene találják, ha élnek, de nyomuk sincs! Közös az érdek, de nem találják. A koreaiak a négyes egyik sátrában vannak! Onnan kell őket lementeni! Ők még élnek! Még!
Holnap reggel el kell hagyjuk az alaptábort, itt a monszun a sarkunkban. 5-6 nap múlva érünk Kathmanduba.”
Tízszer mászott nyolcezer fölé
A Wikipédia ha nem is kimerítően, de alaposan taglalja Erőss Zsolt pályafutását. Eszerint az erdélyi születésű hegymászó a Gyergyói-medencében, Orotván, majd a Gyilkos-tónál nőtt fel. A hegymászást 13 évesen kezdte. Két évvel később, 1983-tól már szervezett keretek között mászott a Gyergyói Vasasban, illetve a Kolozsvári Akarat Egyesületben. 1988-ban családjával áttelepült Magyarországra; az állampolgárságot 1992-ben kapta meg.
Első expedíciós hegymászása 1990-ben volt. Akkor az Elbruszra mászott, 5642 méterre. A következő években megmászta a Tien-san és a Pamír több csúcsát. 1996-ban tagja volt az első magyar Mount Everest expedíciónak, ahol két sikertelen, úgynevezett csúcstámadást hajtott végre.
Első nyolcezrese a Nanga Parbat (8126 m) volt 1999-ben, amelyet új útvonalon hódított meg. 2002-ben a Csomolungma második csúcstámadása oxigén használatával sikerült neki. Ezzel ő lett az első magyar állampolgár, aki felmászott a Föld legmagasabb hegycsúcsára. A siker nem kerülte el, ettől az évtől kezdve csak a hegymászásból élt.
2003-ban Kollár Lajossal és Mécs Lászlóval létrehozta a Magyar Himalája expedíciók sorozatot. A következő években hat nyolcezres csúcsot mászott meg.
Láb nélkül a csúcsra
Az első komoly balesete a Magas-Tátrában történt 2010. január 2-án. Két társát biztosította, amikor egy hóerkély leszakadása miatt megcsúsztak. Telefonon értesítették a hegyimentőket, akik azonban a rossz időjárás miatt nem tudtak helikopterrel értük menni, ezért egy 45 fős gyalogos csapatot küldtek a mentésre.
A balesetben mindhárom magyar hegymászó megsérült, az első hírek szerint még egyikük sem maradandóan. Erőss Zsolt mindkét lábát eltörte. Jobb lábát a nyílt, darabos törés várható szövődményei miatt és a korai rehabilitáció lehetősége érdekében január 10-én térd alatt amputálták.
Pár hónappal rá újra járni kezdett, protézissel. 2010 júniusában pedig a hegymászáshoz is visszatért. Szeptember végén 7100 méter magasra jutott fel a Cso-Oju expedíció keretében; a lavinaveszély miatt a csúcstámadást nem vállalták. 2011 tavaszán pedig műlábbal jutott fel a Lhoce csúcsára.
Halál és indulatok
Tavaly májusban az Annapurna (8091 méter) meghódítására indultak Erőss Zsolték, az expedíció azonban tragédiával végződött. Erőss egyik társát, Horváth Tibort elsodorta egy jéglavina ereszkedés közben, és meghalt.
A tragédiát botrány követte. Földes András újságíró is részt vett az expedíción. Egyik blogbejegyzéséből úgy tűnhetett, hogy az Annapurnáról szörnyű állapotban levánszorgó Erőss Zsoltot hegymászó társai magára hagyták. Ezt később Földes és a többi hegymászó is cáfolta, és szép kis vita kerekedett belőle.
A viszony annyira elmérgesedett, hogy az események központi, de hallgatag figurája, Erőss Zsolt is klaviatúrát ragadott. Facebook-bejegyzése szerint Mécs László megszakította velük a kapcsolatot. Erőss a róla szóló könyv szerzőjének, Földes Andrásnak akaratlanul ellentmond: „Nem kértem segítséget, önálóan is le tudtam volna jönni.”
Újabb támadás
Tavaly májusban, nem sokkal Horváth tragédiája után kiderült, újabb csúcstámadásra készül Erőss Zsolt és csapata. Három csúcs maradt, amelyeken még nem járt magyar hegymászó: az Annapurna (8091 méter), a K2 (8611 méter) és a Kancsendzönga (8586 méter), ezek közül utóbbira esett a választásuk.
Erőss Zsolt és Kiss Péter több mint 24 órás mászás után, magyar idő szerint 2013. május 20-án, hétfő délben elérte a világ harmadik legmagasabb hegycsúcsát.
Kiss Péter volt a legfiatalabb a csapatban
Erőss Zsolt mellett az alaptáborig mászó, az expedíciót szervező Kollár Lajos, valamint a szlovák Jaroslav Dutka és a gyöngyösi Kiss Péter indult el a világ harmadik legmagasabb csúcsának meghódítására. Kiss Péter a legfiatalabb, 26 éves, és még sosem vett célba 7000 méternék magasabb csúcsot.
18 éves volt, amikor a teljesítménytúrázásról (az Év teljesítménytúrázója is volt) áttért a hegymászásra és a barlangászatra. A Magas-Tátrában ismerkedett meg a hegyekkel, azóta pedig az alpesi csúcsokat is lelkesen ostromolja, mégpedig rendkívül sikeresen: az Alpok összes, mind a 82, négyezres csúcsát megjárta már (elsőként a magyarok közül). Egyik kedvencét a Grossglocknert például 5 irányból is meghódította.
Fotó: MTI / Kallos Bea
Folyamatosan kereste a kihívásokat, lehetett az szikla vagy jég, ő megmászta. Ipari alpinistaként és barlangi túravezetőként is tevékenykedett, több kilométer barlangi feltárás fűződik a nevéhez, fő kutatási területe a Pádis és a Canin-fennsík volt. Hobbija a futás volt, sokszoros maratonista és ötszörös Balaton-kerülő.
A huszonhat éves fiatalember a Sport24-nek az expedíció előtt elmondta, rendkívül megtisztelő számára, hogy Erőss mellett mászhat. Barátja javaslatára tizenhárom évesen kapott kedvet a túramászáshoz. Miután azt megunta, inkább a minél magasabb, minél hosszabb távokat tartotta kihívásnak.
„Bár Erőssék kitételeinek nem felelek meg, mert nincs még 7000 méter feletti mászásom, de a többi sikeres eredményem miatt mégis beválogattak a csapatba. Eddig a legmagasabb hegy, amin jártam a 4800 méter magasan lévő Mont Blanc volt” – mondta akkor.