Fehér Alexandra 18 éves, egy budapesti gimnázium tanulója. Két testnevelésóra után esik be az interjúra, az egyik a harmadik órában volt, a másik a hetedikben. A magasugrást tanulták. Reggel hatkor kelt, nulladik órája is volt. Így megy ez minden nap. Gyetvai Viktor már 20 éves, egyetemista, de emlékszik azokra az időkre, amikor a történelemtanár megkérdezte: „Mit csináljunk ma? Történelmet tanuljunk, vagy az érettségire készüljünk?”
Ők ketten a pénteki „Ne menj suliba január 19-én!” elnevezésű demonstráció szervezői, akik több ezer fiatallal együtt az elavult oktatás miatt vonulnak utcára. Az akció két részből áll: előbb a diákok azzal fejezik ki tiltakozásukat, hogy délelőtt nem mennek iskolába, délután 4 órára pedig az Alkotmány utcába mennek, ahol diákok, tanárok és szülők is felszólalnak a tüntetésen. A Facebookon 13 ezren jelezték részvételüket, az érdeklődők száma 39 ezer.
„Nem hallgatnak meg minket és magasról tesznek a véleményünkre”
Ősszel volt egy nagyobb fellángolás, amikor a diákok sora jelezte, hogy rengeteg órájuk van, és a tananyag nagy részét értelmetlennek tartják. Ekkor érezte úgy a Független Diákparlament, hogy valamit tenni kell.
2014 óta létezik a Független Diákparlament, azért alapítottuk, mert a diákoknak nem volt érdemi önszerveződő érdekképviselete. Létezik egy Országos Diákparlament nevű szervezet, amit háromévente két napra szervez a minisztérium. Ezeken viszont előre be kell adni a felszólalásokat, csak engedélyezett kérdéseket lehet feltenni, nem lehet kritikát megfogalmazni, és nincs jelen a sajtó
– nyilatkozta Gyetvai.
2014-ben előbb egy ilyen diákparlamentes összejövetelt akartak megtrollkodni, de aztán úgy döntöttek, a kritika helyett inkább létrehoznak valamit. Ebből lett a Független Diákparlament, ami minden évben ősztől tavaszig javaslatokat dolgoz ki, ezeket pedig benyújtják a minisztériumnak.
2015 tavaszán, nyarán visszaírtak. Akkor az egyik kérésünk az volt, szeretnénk, hogy az EU-s átlaghoz zárkózzon fel Magyarország GDP-arányos oktatási költsége. Erre az volt a válasz, hogy nőnek a pedagógus bérek. Azt is kértük, hogy legyen fakultatív a hit- és erkölcstanoktatás. Erre azt írták, lehet választani, hogy hittan vagy erkölcstan. Ebből is látszik, hogy nem hallgatnak meg minket és magasról tesznek a véleményünkre.
Egyszer már elküldtek egy 80 pontos javaslatcsomagot az Emberi Erőforrások Minisztériumának. Balog Zoltán akkor azt írta, szeretne velünk egyeztetni, hogy minél hamarabb belekerülhessenek a kormány oktatáspolitikájába az általuk javasolt pontok. Viszont a miniszter akkor nem volt Magyarországon, így az államtitkársághoz irányította őket. Palkovics László helyettese Maruzsa Zoltán telefonon hívta fel Gyetvait.
Azt mondta, ne nézzük őket hülyének ezekkel a pontokkal, ők pontosan tudják, milyen kormányellenesek vagyunk. Hozzátette, ők semmilyen önszerveződő civil szervezetre nem hallgatnak, csak az általuk felállított szervezetekre.
A minisztériumnak később újra elküldték ezeket a pontokat, és azt a választ kapták, hogy egyeztetnek a javaslatainkról. De ez már egy sablonlevél volt, azóta sem kaptak érdemi választ. A pénteki tüntetés követeléseit jó lehetőségnek tartják arra, hogy kiderüljön, hajlandó-e tárgyalni velük a kormány. Szerintük a minisztérium döntései diákok százezreinek életét határozzák meg.
Nem a jelenlegi ellen, hanem egy jobb rendszerért mennek utcára
Gyetvai Viktor szerint korszerűbben úgy lehet tanítani, ha nem ragadunk bele az eddigi szemléletbe, ha merünk projektoktatási módszereket használni, ha építünk a gyerek kíváncsiságára. A tantárgyi struktúrában gondolkodást feleslegesnek tartja, mert ezzel csak nő a tananyag.
Ezeket el fogják felejteni és akkor nem alapműveltség, hanem alaptudatlanság lesz. Készségeket kell adni, és elérni azt, hogy a diákok ne azért járjanak iskolába, mert kötelező, hanem mert ott olyan készségeket sajátíthatnak el, amiket ők is fontosnak éreznek. Például azt, hogyan kell együttműködni, csapatban dolgozni, beszélni, prezentálni. Ma már sokkal gyorsabban változik a munkaerőpiac, már nem engedheti meg magának egy iskolarendszer, hogy egy szakmát adjon a gyerekek kezébe.
Fehér Alexandra azt mondja, az ő gimnáziumában a tanárok nagy része elfogadja, hogy a diákok nem mennek be pénteken. Úgy tudja, nem mindenhol ilyen rugalmasak, és akad olyan intézmény is, ahol kimondottan megtiltotta az igazgató a tüntetésen való részvételt.
Van olyan tanárom, aki kifejezetten támogatja, ráadásul neki is érdeke ez. Ez nem egy tanárellenes megmozdulás. Nekik is rengeteg adminisztratív feladatuk van, azok a tanárok, akik plusz energiát akarnak beletenni az oktatásba, nagyon le vanvank korlátozva
– nyilatkozta.
Ha pár ezren velük tartanak az Alkotmány utcában, akkor ők már boldogok lesznek, mert ahogy mondják, ez a szerveződés a semmiből jött. Azonnali követeléseiket már a helyszínen felolvassák, és két héten belül érdemi választ várnak rájuk. Egy példa: amíg a fővárosi elitgimnáziumokból is különtanárhoz kell járnia annak, aki nyelvvizsgát akar, addig ne várjanak el a felsőoktatáshoz B2-es nyelvvizsgát. Szerintük ezzel ugyanis kizárják a nehezebb anyagi helyzetben lévő diákokat a továbbtanulásból.
Ez a döntéshozóknak egy tollvonás. Nem elég ahhoz, hogy az oktatást megreformáljuk, de arra igen, hogy lássuk, a kormánynak szándéka a jelenlegi helyzet megváltoztatása
– mondja Gyetvai.
Tapasztalataik szerint sok az etikához hasonló, felesleges tanagyag. Fehér Alexandrát arról kérdeztük, mi történik egy etikaórán:
Igazából nem tudom. Hivatalosan van tananyaga, de a tanárunk azt mondta, ő azt nem hajlandó tanítani. Beadandókat kell írnunk, prezentálni, például kiválasztani egy szubkultúrát és azt bemutatni. A tantárgy eredetileg arra van felépítve, hogy 45 percben etikussá nevelik a gyerekeket, és aki az iskolából kijön, az majd tiszteli a felnőtteket. Ez teljesen blődség.
A heti öt testnevelésórát is feleslegesnek tartják, igaz, a Madách Gimnáziumban még szerencsések, mert van tornaterem. Hallottak olyan iskoláról, ahol egy közeli templomban tartották a tesit, mert nem volt hely a tornateremben.
A rendszer működésképtelenségét mutatja szerintük az is, hogy a tankönyvek sokszor használhatatlanok, ráadásul gyakran hibásak is. A tanárok húznak ki olykor teljes fejezeteket belőle, mert tárgyi tévedésekkel vannak tele.
Nem adják fel
Ha a minisztérium szokás szerint nem hallgatja meg őket, akkor sem adják fel.
Az a versenyelőnyünk van, hogy diákok vagyunk, kitartók és kreatívak. Annyira szeretjük ezt az országot, hogy szeretnénk, ha mindez megvalósulna. Minden békés megoldást bevetünk majd. Ha két hét alatt nem kezdik meg az általunk javasolt intézkedéseket, akkor folytatni fogjuk, nem adjuk fel. Az a tét, hogy Magyarországon lehet-e normális körülmények között tanulni és dolgozni. Itthon szeretnénk mind a kettőt, de ha ezt nem teszik lehetővé, akkor el kell mennünk az országból.
A Momentum már jelezte, hogy civilben szívesen látja tagjait a megmozduláson. A szervezők szerint ezzel nincsen semmi gond, civilben bárki mehet, mert ez pártpolitikán felüli kérdés.
Nem vagyunk kormányellenesek. Ha a kormány ezeket a pontokat nem akarja megfogadni, akkor a kormány diákellenes
– mondják.
A szülői igazolásokat az iskoláknak el kell fogadniuk, ha ez mégsem történik meg, akkor a diákparlament is szívesen segít. Debrecenből egy tanuló már szólt nekik, hogy az egyik gyakorló gimnáziumban péntekre tanítási szünetet hirdettek. A diákok között az a pletyka terjed, ezt azért tették, hogy ne derüljön ki, milyen sokan csatlakoznak a tüntetéshez.
