Gyűjtögetők és visszaesők
A 2001. januárjában hatályba lépett közlekedési pontrendszer gyökeresen új szabályozó mechanizmust vezetett be, hogy kiszűrje a közúti bűncselekmények és szabálysértések rendszeres elkövetőit, és következetes figyelmeztetésekkel magatartásuk megváltoztatására ösztönözze a visszaeső renitenseket. A pontrendszer lehetőséget ad a visszaesők egyre súlyosabb megítélésére, a kezdő vezetőkkel szembeni szigorúbb szabályok alkalmazására, a jármű üzemeltetésével kapcsolatos szabályok megszegésének szankcionálására. Ezek alapján szabályszegésért jogszabályban meghatározott pont jár (bűncselekményekért 4, illetve 7, szabálysértésért 1), 18 pont elérését követően pedig a hatóság a visszavonja „gyűjtögető” autós jogosítványát. Csak egy speciális tanfolyam elvégzése után kaphatja vissza. Akinek „nem tiszta a lelkiismerete” vagy egyszerűen csak előrelátó, az évente egyszer önkéntes utánképzéssel csökkentheti „fekete pontjainak” számát öt vagy akár kilenc ponttal.
A szabályozásban illetékes Rendészeti Bizottság szocialista tagja, Csiha Judit a FigyelőNet kérdésére elmondta, hogy a szigorításról várhatóan egy hónapon belül szavaz a Tisztelt Ház. Március végén, április elején pedig már hatályba léphet a módosítás.
Oldódik a félelem
Bár a pontosztás bevezetésekor igencsak aggódtak a hazai autósok a nyilvántartás bevezetésétől és a szabálysértések későbbi, összevont következményei miatt, ez a félelem hamar elszállt. Az intézkedő rendőrök tapasztalatai szerint 2001. első felében a járművezetők sokkal jobban tartottak a kapható pontszámoktól, mint a helyszíni bírság összegétől, de szép lassan felismerték a kormánynál, hogy az alacsony pontszámok miatt az idő múlásával egyre csökken a jogosítvány elveszítésének esélye.
A belügyi tárcához tartozó Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatal adatai szerint a törvény hatályba lépésétől 2002. júniusáig közel kétszázezer magyar autós 234 ezer pontot gyűjtött, és több mint húszezer azoknak a száma, akik repetáztak. De még a rekorder vétkes sofőr is csupán 12 pontot szedett össze, vagyis az új rendszer alapján egyetlen jogosítvány sem került veszélybe.
Mindenhol Európában
Az Európai Unió 2010-ig megfogalmazott közlekedéspolitikája külön fejezetet szentel a közúti közlekedés biztonságának. Az Európai Unió tagállamainak útjain 2000-ben több mint 1,7 millió ember sérült meg, illetve több mint 40 ezer halt meg közúti közlekedési balesetben. A közlekedéspolitika ezért azt a célt tűzte ki célként, hogy 2010-ig felére kell csökkenteni a balesetek halálos áldozatainak számát. Ennek elérését részint új járműműszaki megoldások szorgalmazásával, forgalomszervezési kérdések tisztázásával, részint a szabályok betartását erősítő intézkedések meghozatalával kívánja elősegíteni. Ez utóbbi keretében felmerült az ellenőrzések azonos elvek szerinti elvégzésének, valamint a szabályszegést követő büntetések összehangolásának kérdése.
A szakemberek többnyire azzal indokolják a rendszer elenyésző hatékonyságát, hogy túlságosan alacsonyak a pontszámok –ezért szigorításra készülnek a törvényhozók. „Az arányosítás a cél, a súlyosabb fokú szabálytalanságokat magasabb pontszámmal fogják büntetni” – fogalmazott Csiha Judit.
Ittas járművezetés bűncselekménye esetén például hét pont járt eddig, ugyanilyen szabálysértés esetén viszont csak egy. A későbbiekben azonban ez utóbbiért is három pontot zsebelhet be a spicces vezető.
Általános irányelv, hogy azok a szabálysértések, melyek eddig egy büntetőpontot értek, tavasztól már három ponttal gazdagítják a renitensek a „priuszát” – mondta a politikus. Új elemként ugyancsak három pontra számíthatnak azok, akik nem kapcsolják be a biztonsági övet, míg várhatóan két pontba kerül majd a mobiltelefonálás.
Kor, nem és lakóhely szerint
A közvélekedéssel ellentétben nem a legfiatalabbak kapták a legtöbb figyelmeztetést. A pontskála első felének (9 pontig) valamennyi tartományában a 27-51 év közötti korosztály gyűjtötte a legtöbb pontot. Ennek elsődleges oka persze az, hogy ennek a generációnak van a legtöbb gépjárműve, és munkájuk során is ők használják leggyakrabban autóikat.
Szintén ellentmond az általános előítéleteknek a feketepont-tulajdonosok nemek szerinti aránya. A gyengébbik nem aránya alig haladja meg a tíz százalékot a „pontvadászok” között.
Jelentős eltéréseket mutat a statisztika az egyes régiók közlekedési kultúrái között. Pest-megyében majdnem harmincezer pontot osztottak szét a rend őrei és Budapesten is több mint húszezret. Békésben ez a szám még a négyezret sem érte el, de a jó magaviseletűnek számítanak a zalaiak és a vasiak is.
Matuzsálemek az utakon
A BM Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatal adatai alapján 2001 végén 2 874 173 gépjármű volt forgalomban. A személygépjárművek átlag életkora 2000-ben 11,7 év, 2001-ben 11,8 év volt, a tehergépkocsik és autóbuszok átlag életkora 3 évre visszamenően alig változik, a tehergépkocsik esetében 9,5 év, autóbuszok esetében 12 év körül mozog. 2002. májusából származó adatok szerint 625 322 három éves, vagy annál fiatalabb gépjármű volt forgalomban, míg a 11-15 éves gépjárművek száma 842 153, a 16-20 év közötti gépjárművek száma 704 428, a 21 év felettiek száma 455 624 darab.
