A Médiatanácsot is keményen bírálta David Kostelancik, az Amerikai Egyesült Államok ideiglenes budapesti ügyvivője a magyar média sokszínűségért kiálló beszédében a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) keddi, a médiaszabadsággal foglalkozó rendezvényén. Az egy éve Budapesten tevékenykedő David Kostelancik emlékeztetett: az elmúlt években az Egyesült Államok számos alkalommal felszólalt a sajtószabadság terén Magyarországon mutatkozó negatív tendenciák kapcsán. Azonban sajnálatos módon, ezek a negatív tendenciák tovább folytatódtak.
Nem fér bele a kormánykritika
Kostelancik azt is mondta, hogy azok az újságírók, akik a kormányközeli médiumoknál dolgoznak vagy dolgoztak, úgy tájékoztatták őt és munkatársait, hogy az új tulajdonosok diktálta szerkesztőségi irányvonalat kell követniük, és nem lehet kormánykritikus cikkeket megjelentetniük.
A kormányzat ezen túl jelentős állami hirdetést csatornáz a baráti médiatulajdonosokhoz, miközben a független médiumok szinte semennyi állami hirdetéshez sem jutnak. A magánvállalkozásokkal közlik, ne hirdessenek a független médiumokban, ellenkező esetben retorziókra számíthatnak.
Szóba került a kormányközeli médiumok által publikált feketelista is
Ez veszélyes gyakorlat az újságírók szempontjából, és a szabad, független újságírás szempontjából is – fogalmazott az ügyvivő, aki szerint ezeknek a médiumoknak jogukban áll bírálni újságírókat, vagy nem egyetérteni velük, de arra kísérletet tenni, hogy megfélemlítsék őket, vagy megnehezítsék a munkájukat, összeegyeztethetetlen a szabad sajtó megvédésére tett nemzetközi kötelezettségvállalásokkal.
A velünk kritikus sajtót is meg kell védenünk, hiszen a sajtó a demokrácia egyik alappillére
– hangsúlyozta az ügyvivő, aki ezek után leszögezte: az Egyesült Államok egyértelműen elítél minden, újságírók megfélemlítésére vagy elhallgattatására tett kísérletet.
Fogytán az ellenzéki médiumok
David Kostelancik ezek után arról beszélt, hogy vannak még független és ellenzéki médiumok, melyek szabadon végezhetik újságírói hivatásukat, ami jó dolog, de ezen médiumok száma egyre fogy, és olyan kihívásokkal kell szembenézniük a hirdetési piacon, melyekkel a kormányzati médiumoknak nem, emellett nyomásgyakorlással és megfélemlítéssel szembesülnek. Ennek következtében egyre kevesebb magyar találkozhat komoly vitákkal és nézetütköztetésekkel a médiában, pedig ezek nagyon fontosak, sőt, alapvetőek egy képviseleti demokráciában.
Hogyan fejezhetik ki az emberek értelmesen az akaratukat, ha csak egy nézőpontról tudnak?
– tette fel a kérdést az ügyvivő, majd Thomas Jeffersonra, Amerika egyik alapító atyjára és harmadik elnökére utalt, aki azt írta, hogy „inkább teszem ki magamat a túl sok szabadsággal járó kellemetlenségeknek, mint a túl kevéssel járóaknak.”, azaz Jefferson felismerte, hogy „a túl sok szabadság”— a demokrácia zavaros, hangos, kaotikus pezsgése, amely mindnyájunk számára olykor frusztráló lehet –, jobb, mint ennek az alternatívája, amikor a kormányzat dönti el, mit kell gondolni, és milyen hangokat szabad meghallgatni.
Nincs demokrácia sajtó nélkül
Az ügyvivő egyébként már rögtön beszéde kezdetén azt hangsúlyozta, az Egyesült Államok és ő maga személyesen akkor is elkötelezett a szabad sajtó mellett, amikor kellemetlen kérdéseket kapnak az újságíróktól.
Önök nehéz időkben is tovább dolgoznak, és továbbra is feltesznek nehéz kérdéseket. Az Önök elkötelezettsége amellett, hogy kikutassák az igazságot, és azt kikiáltsák országnak-világnak, a demokrácia egyik legfontosabb eleme marad, és én őszintén értékelem, amit tesznek. Hadd mondjam el még egyszer: Köszönöm szépen.
Az ügyvivő hozzátette, hogy a kormányzati elszámoltathatóság miatt fontos a sajtó szabadsága.
Alapító atyáink, látván a megszólalás súlyos korlátozásait és a politikai ellenvéleményekért járó büntetést Anglia királya alatt, felismerték, hogy szabad és demokratikus társadalom nem létezhet szabad sajtó nélkül, amely teljes mértékben képes tájékoztatni az embereket kormányuk cselekedeteiről és eszközöket adni a kezükbe, hogy gondoskodhassanak róla, hogy a kormány ne éljen vissza a hatalmával.
Az ügyvivő azt mondta, hasonló okokból található meg a magyar Alaptörvényben is a szabad sajtó védelme.
Az Önök tapasztalatai egy szabad sajtó nélküli társadalomról frissebbek és időben közelebb vannak, mint a mieink – biztos vagyok benne, hogy Önök közül sokan éltek azokban az időkben, amikor a „hivatalos hírek” egyetlen alternatívája a bátor magyar férfiak és nők által otthonukban, titokban kiadott szamizdatok voltak, amelyek igyekeztek tudatni az igazságot a kommunista rezsimről.
Az ügyvivő azt mondta, az USA legerősebb, legszilárdabb és legmegbízhatóbb szövetségeseik azok, akik osztoznak velük a sajtó szabadsága melletti elkötelezettségükben.
A sajtó is bírálható
Az ügyvivő hangsúlyozta, hogy amikor a sajtószabadság mellett áll ki, az nem jelenti azt, hogy a sajtót ne lenne szabad kritizálni, akár a kormánynak is, majd utalt Donald Trumpra, aki nem szégyellős, amikor bírálja a médiát, ha úgy érzi, az újságírók rosszul tudnak valamit vagy elfogultságot mutatnak. Ugyanakkor a demokratikus kormányoknak nem szabad megpróbálniuk elhallgattatni a bírálóikat jogszabályokkal való korlátozással, a média kizárólagos ellenőrzésével, a hirdetőkre való nyomásgyakorlással, a hirdetési piac kormányzati manipulálásával vagy az újságírók leplezetlen fenyegetésével vagy megfélemlítésével.
Kiemelt kép: David Kostelancik, az Amerikai Egyesült Államok ideiglenes budapesti ügyvivője. Fotó: 24.hu/Fülöp Dániel Mátyás (archív)