Az OMV Kelet-Közép-Európában
Az oroszországi ügyletektől függetlenül jelentették be, hogy az OMV osztrák kőolaj-, gáz- és vegyipari konszern a Deutsche BP AG-tól 313 – köztük magyarországi – benzinkutat, valamint finomítókban és egy kőolaj-vezetékben való részesedést vásárolt 377 millió euróért.
A BP németországi, ausztriai és magyarországi részesedéseit egy korábbi fúziós ügylet, a Veba Oel megvásárlása miatt volt kénytelen eladni. Mindennek következtében az OMV rövid időn belül második hatalmas beruházását hajthatta végre, nemrég 300 millió euróért megvette a TUI konszerntől a Preussag AG olajkitermelési és -kutatási üzletágát – írja az MTI-Eco.
A vásárlást Wolfgang Ruttenstorfer, az OMV elnöke azzal indokolta, hogy ez elősegíti az OMV hosszabb távú céljának elérését, nevezetesen azt, hogy a konszern a kelet-közép-európai térség vezető olajvállalatává fejlődjék. Az új vásárlással az OMV benzinkúthálózata a térségben 1232-ről 1615-re emelkedik. Az OMV egyidejűleg megveszi a Bayernoil finomító-szövetség 45 százalékát, és így az osztrák konszern bajorországi finomító kapacitása évi 5,4 millió tonnával 8,8 millióra nő.
Az OMV az eddigi tulajdonát, a burghauseni finomítót a Bayernoil 1998-ban létrehozott, évi 12 millió tonnát termelő dél-német finomítóhálózatába integrálja. A felvásárlás részét alkotja a Triesztből a bajorországi finomítókhoz vezető Trans Alpine kőolajvezeték (TAL) 18 százaléka is.
A vásárolt benzinkutak közül 247 Németország déli részén van. Magyarországon az OMV hozzájut az Aral 55 benzinkútjához, és ezzel itt kútjai számát 113-ról 168-ra, piaci részesedését 11 százalékról 16 százalékra növeli. A magyarországi kúthálózatot az OMV a Bécs melletti Schwechatban lévő finomítóból, valamint csepeli átfejtő állomásából és tárolójából látja el.
A most megvásárolt magyarországi kutak átlagos eladása tavaly 3,3 millió liter volt, miközben az országban a kutak átlaga 2,1 millió liter, az OMV közlése szerint. Szlovákiában a mostani üzlettel 11 ARAL kút került az OMV-hez, piaci része ott így 13-ról 15 százalékra nő ott.
Az OMV forgalma 2001-ben 7,74 milliárd euró volt, s a cég 12 közép- és kelet-európai országban van jelen. Számos részesedést vásárolt már, így a Molban mintegy 10 százalékot, és a Rompetrol csoportban 25,1 százalékot tart kezében. Piaci részét Közép- és Kelet-Európában 2008-ra 10 százalékról 20 százalékra kívánja növelni: e térségben a múlt év végén 1232 benzinkútja volt: 517 Ausztriában, 715 más országokban.
Mire kell a pénz?
Előzőleg azonban a TNK-t és a Szidankót is át kellene alakítani. Ehhez lenne szükség megfigyelők szerint 4,5 milliárd dollár pótlólagos tőkére. Természetesen a BP adná. A tárgyalások Londonban folynak. A BP-nek már most is 25 százalékos részesedése van a TNK-ban, de ha a TNK beolvadna a Szidankóba, az egyesült társaságban is hajlandó lenne megtartani vagy fokozni a részesedését.
Az FT értesülései szerint a tárgyalások a BP és az Alfa csoport között zajlanak. Az Alfa a TNK társtulajdonosa, és állítólag szintén támogatja a Szidanko-fúzió ötletét.
A Jukoszba és a Szibnyeftbe is invesztálnának?
Ugyanakkor hírek szólnak arról, hogy a BP más orosz olajtársaságokba is szívesen befektetne, különösen akkor, ha a TNK-Szidanko-tranzakció nem jönne létre. Így például felvetődött, hogy a Jukoszban, illetve a Szibnyeftben is részesedést szerezne a brit cég. Lord Browne, a BP vezérigazgatója várhatóan kedden nyilatkozik a londoni olajtársaság terveiről.
Az FT úgy tudja, hogy két héttel ezelőtt még közel álltak az érdekelt felek a megállapodáshoz, de azóta az álláspontok újra távolodni kezdtek egymástól. A fő probléma az, hogy a TNK két orosz tulajdonosa, az Alfa, illetve az Acces/Renova 10 milliárd dollárra tartja a céget, de ezt a becsértéket a BP nem fogadja el, túl magasnak tartja.
Vita a BP részesedéséről
További vitatéma a BP részesedésének nagysága az egyesült, új orosz olajmamutban. A britek 25 százalékos kisebbségi (blokkoló) hányadhoz mindenképpen ragaszkodnak a Szidankóban, de állítólag az 50 százalékos pakett sincs kizárva. Az angolok ugyancsak beleszólást szeretnének a menedzsment ellenőrzésébe, és kontrollálni akarják a kitermelést.
A BP-TNK-egyezkedést tovább bonyolítja, hogy a TNK és egy másik orosz olajcég, a Szibnyeft tavaly decemberben közösen szerezte meg 1,86 milliárd dollárért Szlavnyeft nevű versenytársát. A privatizáció után most azt kellene eldönteni, hogy mely Szlavnyeft-részlegek maradnak TNK-kézben, és melyek kerülnek a Szibnyeft irányítása alá.
Szóba került, hogy a Szibnyeft is részesedést szerezhetne a TNK-ban. Állítólag 8,6 százaléknyi részvényt ajánlottak fel neki a TNK jelenlegi tulajdonosai azért, hogy szabad kezet kapjanak a különböző felvásárlási tranzakciókban.
