Nem annyira az ökológiai lábnyomunkat, mint a befizetni való csekkek összegét akarjuk csökkenteni azokkal az energiatakarékos megoldásokkal, amelyeket a hétköznapokban alkalmazunk – derül ki a Jófogás és a GKI felméréséből.
Az idén nyáron, több mint tízezer internetező részvételével végzett kutatás legfontosabb eredménye, hogy a zöld életmód kialakításában az anyagi lehetőségek, az otthoni körülmények és az ezekből adó kötöttségek – például az energiatakarékos megoldások igénybevételének vagy a közlekedési alternatívák megoldhatósága – játszanak leginkább szerepet. Egy háztartásban átlagosan három energiatakarékos megoldást használnak, ezt azonban többnyire spórolás céljából teszik.
A megkérdezettek 87 százaléka energiatakarékos izzókat vásárol, 73 százalékuk odafigyel arra, hogy háztartási berendezéseik a kis fogyasztású kínálatból kerüljenek ki, 56 százalék pedig hőszigeteléssel is bebiztosította otthonát. Az energiatakarékos megoldások használói hosszú távon megtérülést várnak, vagyis elsősorban nem a környezetvédelem a fő vezérlő elv. 3 százalék volt azon válaszadók aránya, akik otthonukban egyetlen energiatakarékos megoldással sem élnek, ennek hátterében pedig anyagi problémák állnak.
A közleményből kiderül: a Jófogás felhasználóinak 60 százaléka szerint a használtcikk-vásárlás is része a környezettudatos életmódnak, 20 százalékuk pedig kimondottan a fenntarthatóság miatt vásárol second hand termékeket, vagy adja el saját, már nem használt holmiját.
A válaszadók 92 százaléka a szelektív hulladékgyűjtést teljes mértékben a környezettudatos életmód részének tekinti, és azt gondolja, hogy ezt az apró, de felelősségteljes cselekedetet mindenkinek magáénak kell éreznie. 80 százalékuk kijelölt gyűjtőhelyre viszi a használt elemeket, 50 százalék a tönkrement elektronikai berendezésekkel is így tesz.
