Pénzügy

Megszüntetnék a milliós nyugdíjakat

Nyugdíjpolitikai javaslatcsomagot dolgozott ki az Együtt, hangsúlyozva, hogy egyelőre nem alapjaiban reformálnák meg a nyugdíjrendszert, hanem a meglévő igazságtalanságokat próbálnák meg orvosolni. A rendszer átfogó reformját is fontosnak tartanák, de ennek kidolgozására azért nem vállalkoztak, mert úgy vélik, széles körű társadalmi egyeztetést kell folytatni, és az alapján kialakítani a hosszú távra szóló alapelveket.

A programot Spät Judit, az ellenzéki párt elnökségi tagja ismertette egy sajtóbeszélgetésen – ebből emeltük ki a legfontosabb javaslatokat.

Fenntarthatóság

Jobban ösztönöznék a nyugdíjcélú megtakarításokat – az egyéni és a munkáltatói befizetéseket is. Az egyéni befizetések mellé rendelt állami támogatást úgy reformálnák meg, hogy elszakítanák az adózástól. A jelenlegi rendszer ugyanis (20 százalékos szja-kedvezmény, maximum évi 280 ezer forint összegben, amihez évi 1,4 millió forint megtakarítás kell) szerintük pont azoknak a kiskeresetűeknek nem kedvez, akiknek a legnagyobb szükségük lenne az előtakarékosságra, hogy legyen nyugdíjkiegészítésük. És például azok sem tudják igénybe venni, akik a családi kedvezménnyel lenullázták a személyi jövedelemadójukat.

Elképzelésük szerint a kis összegű egyéni befizetések mellé ugyanakkora összegű támogatást tenne az állam. Vagyis ha valaki vállalna havi pár, vagy akár 5-10 ezer forintot, az ugyanennyi állami támogatást kaphatna mellé. Az állami támogatás 10 ezer forint felett folyamatosan csökkenne egy felső plafonig.

Ezzel párhuzamosan mindenkit beléptetnének valamilyen nyugdíjmegtakarítási formába az első legális munkavállalás alkalmával. A bennmaradás nem lenne kötelező, ha valaki végképp nem akar takarékoskodni. De a belépés igen, hogy minél szélesebb kör megismerkedjen az öngondoskodással.

Emellett a cafeteria keretein belül elérhető munkáltatói pénztári hozzájárulások mellé is nagyobb állami támogatást rendelnének. De hogy adómentessé, vagy újra kedvezményes adózásúvá tennék-e a jelenleg a cafeteriában a legkedvezőtlenebb adózású juttatást, arra nem adott konkrét választ Spät Judit. Csak azt hangsúlyozta, hogy a lehető legkedvezőbb feltételeket kell biztosítani.

Ezen kívül átjárhatóvá tennék a különböző nyugdíjmegtakarítási formákat és biztosítanák, hogy a magánnyugdíjpénztárban maradottak átvihessék megtakarításukat valamilyen önkéntes formába. (Friss hír: megvan az első magánnyugdíjpénztár, amelyik fizethet majd járadékot.)

Rugalmasság

A nőknek és a férfiaknak egyaránt rugalmas nyugdíjba vonulási lehetőséget biztosítanának azzal, hogy aki a nyugdíjkorhatár elérése előtt menne nyugdíjba, az arányosan kisebb ellátásra számíthatna, aki pedig a korhatár után pár évvel, az pedig magasabbra.

A nők 40 rendszerét igazságtalannak tartják (a férfiakra nézve, és azokra a nőkre, akik számára nem elérhető), ehelyett vezetnék be a rugalmas nyugdíjba vonulás lehetőségét.

Megszüntetnék a közszféra nyugdíjasainál a munkavégzés tilalmát, mert értelmetlennek tartják, különösen hogy hatalmas a munkaerőhiány. És szintén a rugalmasság jegyében bevezetnék a részmunka-résznyugdíj lehetőségét.

Kérdésünkre a közgazdász-politikus elmondta, ez azt jelentené, hogy ha valaki a nyugdíjkorhatár elérése előtt már szeretne mondjuk több időt tölteni a családjával, az dolgozhatna négy órában, és mellette megkapná a fele nyugdíját. Elképzelhetőnek tartják, hogy így többen maradnának a mostaninál hosszabb ideig a munkaerőpiacon, így enyhülhetne a munkaerőhiány is. Amikor pedig végleg nyugdíjba vonulna a résznyugdíjas, akkor teljes nyugdíjra lenne jogosult. Kérdésünkre Spät Judit azt mondta, a közszférás nyugdíjasok munkavállalását is lehetővé tevő nyugdíjas szövetkezetek létrehozását erőltetettnek és feleslegesnek tartják.

Szűkítetten, de ismét lehetővé tennék a korengedményes nyugdíjazást, az egészséget jelentősen károsító szakmákban. A rokkantnyugdíjak felülvizsgálatát pedig átalakítanák, hogy akik valóban munkaképtelenek, azok ne maradjanak megélhetés nélkül.

Létrehoznák a tb-rendszerben az egyéni nyugdíjszámlát, hogy mindenki követni tudja a járulékfizetést és szolgálati idejét.

Igazságosság

Garantálnák a nyugdíjak értékállóságát, de hogy hogyan, azt nem részletezték. Egy biztos, a svájci indexálást (amikor nemcsak az inflációtól, hanem a reálbérek emelkedésétől is függ a nyugdíj) nem támogatják, mert az szerintük tovább növeli a jelenlegi nyugdíjkülönbségeket.

A 2008 óta nem emelt minimálnyugdíjat (28 500 forint) 10 ezer forinttal emelnék rögtön,

és megvizsgálnák a további emelés lehetőségét. Emellett célzott támogatásként létrehoznák többek között a minimumjövedelem intézményét, amely a mélyszegénységben élő nyugdíjasoknak és aktívaknak (együttműködés esetén) jelentene némi kompenzációt.

Az új megállapítású nyugellátásokat maximálnák, 500 ezer forintban, így megakadályoznák, hogy még több milliós nyugdíj legyen.

Jelenleg már 300-an kapnak 500 ezer forint feletti nyugdíjat – ezekhez a megszerzett jogokhoz nem nyúlnának. Viszont ezzel párhuzamosan nem állítanák vissza a járulékplafont, így nem folyna be kevesebb pénz a nyugdíjkasszába. Hogy a nyugdíjak közötti hatalmas szakadékot csökkentsék,

az alacsonyabb nyugdíjakat egy ideig nagyobb mértékben emelnék, a legmagasabbaknál pedig csak jelképes emelés lenne.

A különböző évjáratokban nyugdíjba vonultak közötti egyenlőtlenségek kiküszöbölésére újraindítanák a nyugdíjkorrekciót. És terveznek genderalapú korrekciót is, a nők alacsonyabb nyugdíjának felzárkóztatására. Hogy ez konkrétan mit jelenthet, az még kidolgozásra vár.

Ezen kívül a nemzetközi bírósági ítéletekkel összhangban kárpótolnák az Orbán-kormány kényszernyugdíjazottjait, és azokat is, akiket nyugdíjuktól, rokkannyugdíjuktól megfosztottak.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik