Az ember úgy van vele, hogy amiről nem tud, az nem fáj, így bele sem gondolunk a haszonállatok életkörülményeibe. Ha mégis, akkor a nagy többség pedig gyorsan elhessegeti a kellemetlen érzéseket. Pedig ettől még számtalan állat ugyanúgy szenved tovább, a profitorientált cégektől pedig dőreség lenne elvárni, hogy társadalmi nyomás nélkül, hasznuk egy része elvesztése árán tegyenek valamit.
Ketrectől a kertig
Ezért volt nagyon örömteli, ahogy az európai tojásbotrány kapcsán a Nébih Élelmiszer- és Takarmánybiztonsági igazgatója szerdán Sebestyén Balázsék reggeli rádióműsorában nyilatkozott. Pleva György nemcsak arra hívta fel a figyelmet, hogy
Mi tesszük hozzá: ezzel nemcsak lelkiismeretünket nyugtatjuk meg, de a legközvetlenebb és a leghatékonyabb módon állhatunk ki az állatok védelmében. Hogy ez miért fontos, arról Pencz Leventét, a Welfarm Haszonállatvédő Világszervezet állatjóléti szakértőjét kérdeztük.
Minden tojáson látható egy kód, amelynek első karaktere egy szám 0-3-ig. Azt jelzi, milyen körülmények között tartják a tyúkot, amely az adott tojást tojta:
- 0 – biotartás;
- 1 – szabadtartás;
- 2 – mélyalmos vagy alternatív tartás;
- 3 – ketreces tartás.
Ketrecben ülni és tojni egész életen át
Kezdjük a hármassal. A legújabb szabályozás szerint egy csirke épphogy A4-es papírlapnál nagyobb alapterületű, 40 centi magas ketrecben tölti a nap 24 óráját, más dolga és lehetősége sincs, minthogy egyen, igyon és tojjon napi 16 órában – 8 óra alvásidő azért jár neki.
Korábban csak két órát alhattak, a rács aljába sokszor belenőtt a körmük, felállni is alig tudtak, most legalább már jár nekik egy-egy ülőrúd és tojófészek is a ketrecbe.
Fura lehet, hogy pihenőidőt említünk, de madarakról lévén szó: amíg világos van, aktívak, aludni, pihenni lámpaoltás után tudnak. Nyilvánvalóan a 22 órás lámpafény korábban a termelés maximalizálását szolgálta
– fogalmaz a szakember.
Ilyen körülmények közül származik a “3-as tojás”, ezek már a feljavított ketrecek:
A tojógép egy év múlva megy a kukába
Nem véletlen a ketrec sem, az állatok még az új szabályozás értelmében feljavított ketrecekben sem tudnak megfelelően mozogni. Kapirgálni, kinyújtóztatni a szárnyaikat, verdesni velük, természetes igényeiket csak korlátozottan tudják kielégíteni. Az állandó hőmérsékleten minden nap tojik, egy ketrecben tartott tyúk évi 330-360 tojást ad.
Szabadtartásban ez a szám 200-240, mert nyári nagy melegben, a téli hidegben a tyúk nem tojik, energiáit a túlélésre fordítja.
A ketreces tojógyúk tehát valójában egy tojásgyártó gép, ez az életmód hihetetlen gyorsan tönkreteszi az állatot. Jó, ha másfél éves koráig képes teljesíteni a kvótát, amikor termelése 300 tojás/év körülire csökken, tartása már „veszteségessé” válik.
Évente csak Magyarországon ötmillió ilyen madarat selejteznek le, ami azt jelenti, kutya- és macskaeledel lesz belőlük
– mondja Pencz Levente.
Azért mindig van köztük pár tízezer szerencsés egyed, akiket megvesznek háztáji baromfinak. A gazdasszony gondos kezei alatt a sovány, sokszor botladozó, hiányos tollazatú csirkékből hónapok alatt kapirgáló, kikerekedett, egészséges tyúk válik, és a későbbiekben az ő tojásaikkal találkozhatunk a termelői piacokon jelölés nélkül vagy 1-es kóddal az üzletek polcain.
Ketreces tartásból származó tyúkok először lépnek a szabadba, és fedezik fel az élet örömeit:
Az 1-es a jelöletlen tojás
De ezzel előre szaladtunk, ha már a végén kezdtük, haladjunk visszafelé: a 2-es kód mélyalmos vagy alternatív tartást jelez. A gyakorlatban ezek a madarak istállóba zárva élnek, nem mehetnek ki a szabadba, de nincsenek is ketrecbe zárva. Hatalmas területen több tízezer csirkét képzeljünk el meglehetős zsúfoltságban, de mégis szabadon.
Még sokkal humánusabb a szabad tartás, ahol az állatok kedvük szerint elhagyhatják az istállót, kimehetnek az „udvarra”, ahol friss levegőn, napon vannak, kapirgálnak, élik a maguk életét, kiélhetik természetes ösztöneiket. Ezt jelölik 1-es kóddal Európa országaiban.
Komoly, nagy farmok ugyanis itthon ma még nem foglalkoznak szabad tartással, ez még ma is a hagyományos háztáji gazdálkodásra jellemző. A vidéki, tanyasi tyúkok tojásaival találkozunk a piacokon, és mivel gazdaságonként 150 csirke alatt nem kötelező a tojás jelölése, a termelők nem is foglalkoznak vele.
A 0-ás öko- vagy biotartásból származik, ami gyakorlatilag megegyezik a szabadtartással, de komoly előírások vonatkoznak takarmányozásukra, kezelésükre is. Ha például a csirke beteg, gyógyszeres kezelésre szorul, tojása mindaddig nem adható el bioként, amíg a szer ki nem ürült a szervezetéből.
Nálunk ez a módszer gyerekcipőben jár, biotojással alig találkozunk az üzletekben, ami meg is látszik: évek óta a magyarok által vásárolt tojás csupán 3-4 százalékát teszi ki.
Biofarmon:
Finomabb és jobb minőségű – de nem a színén múlik
Pencz Levente kiemeli, hogy máig a tojás az egyetlen állati eredetű termék, amelyről már a boltban a kód alapján el tudja dönteni a vásárló, hogy milyen állattartást támogat. Húsok esetében már sok időt, energiát emészt fel az információk beszerzése és értelmezése.
Érdemes végezetül néhány szót szólni a minőségről is, hiszen a laikusban csak felmerül, hogy a boldog csirkének jobb-e a tojása? A jobb kétféle módon érthető. Az ember ízlése szubjektív, mégis független szakértők véleménye alapján a 3-as és a 2-es tojás íze között nincs szignifikáns különbség ugyanúgy, ahogy a 0-ás és az 1-es között sincs.
Az viszont már tévhit, hogy a „szép, sötét sárgájú” tojás bármiben is más lenne a fakónál. Takarmány kérdése, az élelemben lévő anyag képes megszínezni a tojás sárgáját: ha a tyúk sok répát eszik például, a tojás sárgája narancssárga lesz, ha főként kukoricát kapott, fakó sárga a végeredmény, míg fűevés után kissé zöldessé válik.
(Kiemelt kép: MTI/Koszticsák Szilárd)
