Az életnagyságú, 1,5 méter magas szobrok törökülésben, a hátuk mögött összekötözött kezekkel ábrázolják a maja harcosokat. Az egyik szobor teljesen ép, a másiknak viszont hiányzik a feje.
A leletek májusban kerültek elő Chiapas szövetségi államban, Toniná maja romvárosban két, az ókori labdajátékoknál alkalmazott “eredményjelző tábla” társaságában.
A foglyok ágyékkötőjén és mellkasán olvasható maja hieroglifák arról vallanak, hogy a harcosok Copán városából származtak, s az isteneknek áldozták fel őket.
Juan Yadeun régész szerint a leletek tanúsága szerint a Copán harcosokkal segítette Palenquét Toninával az Usumacinta-folyó feletti ellenőrzés jogáért vívott 26 éves háború során.
“A két fogolyszobor alátámasztja Copán és Palenque közötti szövetségesi kapcsolatokat a Toninával való viszálykodásban” – emelte ki Juan Yauden.
Hozzátette: Kr.u. 688 és 714 között Toniná és Palenque hadserege többször is megütközött egymással. A szakértők közül sokan úgy vélik, hogy a városállamok viszálykodására vagy környezeti tényezőkre vezethető vissza, hogy 820 körül hanyatlásnak indult a maja civilizáció.
Független régészek, bár rendkívülinek nevezik a leletet, kételkednek abban, hogy a szobrokra az egymástól nagy távolságban lévő Copán és Palenque közötti szövetség bizonyítékaként lehet tekinteni.
David Stuart, a maja feliratok szakértője szerint semmi sem utal arra, hogy a hadifoglyok valóban Copánból származtak volna.
“A két szobor olyan foglyokat ábrázol, akikről más toninái feliratokból van tudomásunk, és az a gyanúm, hogy valójában a Chaipas-régióból valók” – hangsúlyozta David Stuart, aki szerint a szoborállítással Toniná új labdajátékpályájának a megnyitását ünnepelték 696. június 27-én.