Az alkotmánybíróság szerepét betöltő szövetségi legfelsőbb bíróság a Fehér Ház kérésére sürgősséggel tárgyalta az elnöki rendeletet, amelyet korábban két alsóbb fokú bíróság felfüggesztett.
A legfelsőbb bíróság törvényesnek minősítette a felfüggesztett elnöki rendelet egyes részeit, így azok azonnali hatállyal életbe lépnek. A bíróság megfogalmazása szerint a döntés azokra a külföldi állampolgárokra vonatkozik,
akik híján vannak az Egyesült Államokban lévő valamely személy vagy entitás iránti jóhiszeműségnek.
A rendelet egészét a bíróság a nyári szünet után, októberben vizsgálja meg.
A bíróság ugyanakkor érvényben hagyta a rendelet végrehajtását felfüggesztő alsóbb fokú bírósági döntések azon részét, amely lehetővé teszi a rendelet elleni fellebbezést mindazoknak, akiknek az Egyesült Államokban rokonaik élnek. Leszögezte a döntés, hogy a fellebbezés joga nem illet meg másokat. E tekintetben a taláros testület az alsóbb fokú bíróságok döntését túlságosan kiterjesztő hatályúnak minősítette.
A legfelső bíróság döntése értelmében érvénybe lép az elnöki rendeletnek a menekültek bevándorlási kérelmeinek elbírálását 120 napra felfüggesztő pontja is.
Donald Trump nem sokkal elnöki beiktatása után hozta nyilvánosságra rendeletét az egyes országokból történő beutazások átmeneti felfüggesztéséről, ám a felháborodás nyomán visszavonta és március 6-án új, módosított rendeletet tett közzé. Ebben hat országból – Szíriából, Iránból, Szudánból, Líbiából, Szomáliából és Jemenbő l- érkezők beutazását függesztette fel átmeneti időre, a határellenőrzést szigorító új módszerek kidolgozásáig.
Ugyanezen okból 120 napra felfüggesztette a menekültek bevándorlási kérelmeinek elbírálását is. Az elnöki rendeletnek március 16-án kellett volna hatályba lépnie, ám Hawaii és Maryland szövetségi államok bírósága az egész országra kiterjedő hatállyal felfüggesztette, s a felfüggesztést két fellebbviteli bíróság később jóvá is hagyta.
Donald Trump a rendelet kiadásakor és az azt követő vitákban is az Európában elkövetett terrorista merényletekre hivatkozott.
Nem engedjük meg, hogy a terrorizmus a mi partjainkat is elérje
– fogalmazott az elnök. Bírálói szerint viszont a rendelet hátrányosan különböztetett meg muszlim vallásúakat, hiszen a tiltás muszlim többségű államokat érint.
Az első elemzések Donald Trump nagy győzelmeként értékelik a sarkalatos törvény erejével bíró rendelet egyes rendelkezéseinek jóváhagyását.
A mostani döntés meghozatalakor – amerikai sajtójelentések szerint – legfelsőbb bíróság három konzervatív tagja kijelentette: a rendelet egészének életbe léptetését megszavazná. A legfelsőbb bíróságon a 49 éves Neil Gorsuch kinevezésével ismét 5:4 arányú többségben vannak a a konzervatív bírák. Napok óta arról folyik a közbeszéd, hogy az egyik bíró visszavonulna, s ezzel ismét lehetőség teremtődne arra, hogy Donald Trump ismét konzervatív bírót jelöljön.
(MTI, kiemelt kép: Europress)
