Az Etna márciusi kitörése ideig-óráig ismét ráirányította a figyelmet a vulkánokban rejlő veszélyekre, ám a világ közvéleményét azóta már sokkal fontosabb dolgok kötik le. Jól is van ez így, nem élhetjük az életünket örök rettegésben, ám azért jó tudni: a tűzhányók jelentik az egyik legkomolyabb természeti veszélyforrást.
A tudósok és a vulkanológus szakemberek mindent megtesznek, hogy egyes kitöréseket előre jelezzenek, bár ez jelen tudásunkkal és technikai hátterünkkel sok esetben lehetetlen. De vannak azért kivételek: 2010 őszén például az indonéziai Merapi esetén ez sikerült, a helyi vulkanológus jó időben, helyesen meghozott döntése több tízezer ember életét mentette meg. Ugyanígy a vulkanológusok szakértő munkája és időben tett figyelmeztetése óvta meg emberek tízezreit a Fülöp-szigeteken 1991-ben kitört Pinatubo hatalmas kitörése során.
Az Etna kifutotta magát, a Hekla starthoz állt
Az Etna most csendes, nem okozott felfordulást, ám amikor egy hete erről beszéltünk Harangi Szabolccsal, az ELTE TTK egyetemi tanárával, a Kőzettan-Geokémiai Tanszék, valamint az MTA-ELTE Vulkanológiai Kutatócsoportjának vezetőjével, a szakember azt mondta: a közeli jövőben az izlandi Hekla vulkán viselkedése lehet izgalmas. E kijelentés részleteiről kérdeztük most.
A Hekla Izland déli részén húzódik, mint egy 5,5 kilométer hosszú, feje tetejére állított hajó képét nyújtja, legnagyobb magassága 1491 méter, maga a hegy gerince pedig valójában kráterek sorozata. Több olyan tulajdonsága is van, amiért kifejezetten veszélyesnek tekinthetjük.
Az első és legfontosabb, hogy a kitörés pontos bekövetkeztét a legmodernebb műszerek is csak legfeljebb 30-60 perccel az esemény előtt képesek jelezni. Márpedig azt tudjuk, hogy a Hekla bármikor készen áll egy vulkánkitörésre. A tűzhányó alatt gyülemlő magma már nagyobb mértékben megemelte a földfelszínt, mint amekkorát közvetlenül a legutóbbi, 2000-es kitörése előtt regisztráltak – ez azt jelenti, magmakamrájában már nagyobb a nyomás, mint az előző kitörés előtt.
Ez Izland egyik legaktívabb vulkánja, működésében voltak hosszabb, több évtizedes szünetek, de az utóbbi fél évszázadban tízévente tört ki, most pedig már 17. esztendeje szunnyad. Sok ez vagy kevés? Annyit tudunk, hogy a Hekla esetében is minél hosszabb a szunnyadási idő, az ébredés annál hevesebb lesz, azaz annál erőteljesebb vulkánkitörés várható.
Élesben lehet tesztelni
A Hekla nincs egyedül ezzel a kiszámíthatatlanságával, vannak még olyan vulkánok, amelyek nem adnak előre sok jelet a kitörés megindulásáról. Harangi Szabolcs szerint a gyors kitörés oka az alábbiak lehetnek:
- a szerkezeti mozgások hirtelen nyitnak utat az olvadéknak a felszín felé;
- olyan mértékű túlnyomás jön létre a magmakamrában, például egy friss mélyről érkező magma benyomulása miatt, hogy ez már elegendő a magmatározó feletti 4-5 kilométeres kőzettest “pillanatok alatti” áttörésére.
Hozzá kell tenni azonban, hogy a szakemberek még mindig dolgoznak azon, hogy ezeknek a nagyon gyors kitöréseknek a valódi okát megértsék és keressenek olyan jeleket, amik segíthetik az előrejelzést. A Hekla esetében például a kőzetekbe fúrt lyukakba tettek olyan érzékeny műszereket, amelyek minden feszültségváltozást pontosan mérnek, és ami segíthet abban, hogy a magma megindulását észlelni lehessen.
A felszín emelkedésének módja szintén nyújthat segítséget: amennyiben széles területen tapasztalják a kidomborodást (mint ahogy jelenleg), akkor nagyobb az esélye egy mélyebbről érkező bazaltos magma felszínre törésének. Ha a felszín emelkedése kisebb területre korlátozódik, akkor a sekély mélységben lévő nagyobb szilícium-dioxid tartalmú riolitos magma törhet a felszínre, ami hevesebb robbanásos kitörést jelenthet.
Kérdés persze, hogy ezeket az feltevéseket, hogyan fogja igazolni egy majdani kitörés. A vulkanológus szerint egy ilyen esemény nagyon sokat segíthet a vulkáni veszély előrejelzés pontosításán. Egyelőre ugyanis kevés az olyan eset, amikor a modern műszeres megfigyelések előjeleit élesben lehetett tesztelni.
Európa is a célkeresztben van
Addig is maradnak a száraz tények: az elmúlt bő ezer évben a vulkán 20-30 nagyon jelentős kitörést produkált, az európai kontinenst elérő vulkáni hamu nagy része a Heklából származik. Az izlandi vulkánokhoz hasonlóan nagy koncentrációban juttat a légkörbe ilyenkor fluort, ami bér kis koncentrációban hasznos – mint a fogkrémeknél -, de nagy mennyiségben káros az egészségre. Ez azonban a vulkán körzetében jelent komoly veszélyforrást, Európát nem veszélyezteti.
Ha a Hekla megismétli azt, amit 1947 márciusában kezdett, akkor hosszú távú veszélyhelyzetre kell felkészülni: 70 éve egy teljes éven keresztül tartó vulkánműködés kezdődött. A legrosszabb, közel sem valószínűtlen esetben Nyugat-Európa légiközlekedése ismét leállhat a 2010-ben tapasztaltakhoz hasonlóan. Van ennél azonban ennél még komolyabb hatással járó forgatókönyv is.
Egy erőteljes robbanásos kitörés során, amennyiben a légköri viszonyok úgy hozzák, akár fojtó, az egészségre káros vulkáni szmog telepedhet a kontinensre – mondja a vulkanológus, de megismétli, ehhez sok körülmény, mondhatni balszerencsés együttállása szükséges. Mint például:
- a Hekla nagy mennyiségű vulkáni anyagot (vulkáni hamut és gázokat) lövelljen ki;
- a légáramlatok a kontinens fölé sodorják ezt a hamut;
- felettünk épp magas nyomású légköri képződmény, anticiklon alakuljon ki, ami a föld szintjére préseli a vulkáni hamuval és gázokkal teli szennyezett levegőt – ez különösen nagy problémát okozhat nyáron, kánikulai időben.
(Kiemelt kép: Europress Fotóügynökség)
