Tudomány

Az Etna most még semmi, a Hekla fenyegeti Európát

Ha minden jól megy, a szicíliai vulkán kipöfögi magát, és nyugovóra tér, bár még okozhat meglepetést. Aggódó szemeinket inkább Izland irányába kell fordítani, ott készül valami.

Végtelenül leegyszerűsítve és elnagyolva egy vulkán működését képzeljük el úgy, hogy otthon kuktában főzzük a vasárnapi tyúkhúslevest. A tűzhely itt a földünk mélyén izzó, fortyogó olvadt kőzet, a kukta a tűzhányó magmakamrája, tele a beleáramlott olvadékkal, a kukta biztonsági szelepe pedig maga a vulkán. A hegy, amit a felszínen látunk.

Ha a leves gyöngyözik, kívülről nem látunk semmit, így van jól, így kell főnie, ez a normális – alszik a vulkán. Ha kicsit feljebb vesszük a lángot, a víz intenzívebben forr, a szelepen finoman illan ki a gőz. Ám ha maximumra vesszük a gázt, sírva, sivítva tör ki, vélhetően nemcsak a gőz, hanem a leves anyaga is.

Vulkán esetében az egész zárt rendszerként is működhet, ha megszűnik az utánpótlás: a magmakamrában ekkor a kristályosodás okozza a gázok kiválását, azaz a buborékosodást.

Ne feledjük a laikus hasonlatot, de adjuk át a szót a tudománynak. Harangi Szabolcs geológust, vulkanológust, az ELTE TTK egyetemi tanárát, a Kőzettan-Geokémiai Tanszék, valamint az MTA-ELTE Vulkanológiai Kutatócsoport vezetőjét kérdeztük a vulkánkitörésekről és az Etna mostani aktivitásáról.

Életet ment

A földrengések és a szökőárak mellett talán a vulkánkitörések az emberiséget fenyegető legfőbb veszélyforrások. Hatalmas a szakemberek felelőssége, hogy idejében jelezzék a bajt. Az “idejében” még sok tűzhányó esetén megáll, de hogy pontosan hol, mikor, és milyen intenzitással prüszköli ránk haragját a tűzhányó, azt mai tudásunkkal és technikai hátterünkkel képtelenség előre megmondani.

Mégis, 2010 őszén az előrejelzés több tízezernyi életet mentett meg. A világ még az izlandi Eyjafjallajökull kitörésétől volt hangos – ami egy pillanat alatt leállította fél Európa légiközlekedését – miközben Indonéziában a Merapi csendben készülődött. A hegy felszíne naponta több centivel emelkedett, amiből a helyi vulkanológusok egy hamarosan bekövetkező és a korábbi évtizedekhez képest jóval hevesebb robbanásos kitörést vártak. Időben értesítették a hatóságokat, akik elrendelték a kitelepítést a vulkán közelében.

Az idejekorán kiadott helyes előrejelzésnek köszönhető, hogy nem történt nagyobb katasztrófa, holott tízezrek voltak veszélyben

– hangsúlyozza Harangi Szabolcs.

Szelíden is veszélyes

Az Etna mostani akciójáról készült fotókat és videókat elnézve az embert inkább rabul ejti a látvány, mint hogy a páni félelem lenne rajta úrrá: ez egy lávaömlés, a vulkán szelídebb megmozdulása. Ennek okát tekintve biztos nem állítható, de vélhetően a lávaömlést tápláló magma sekélyebb mélységből törhet fel.

A friss, nagy mélységből érkező olvadék viszont sokkal több gázt tartalmaz, ezek túlnyomása okozza a tűzhányó robbanásos kitörését: több száz méter, akár több kilométer magasba lövell fel a lávaszökőkút és a vulkáni hamu, ami beterítheti a környező településeket. Az Etna az elmúlt hetekben azonban egy másfajta robbanásos működést is produkált.

A lávafolyást nem tartják túl veszélyesnek, akár egész a közelébe is merészkedhetünk. Azonban tudni kell, hogy ekkor is történhet váratlan esemény, mint amiről a március 16-i hírekben is olvashattunk. Egy hirtelen robbanásos esemény következtében 10 ember sérült meg, amikor turisták, vulkanológusok és újságírók közelítettek meg egy veszélytelennek tűnő, lassan előrenyomuló lávafolyamot. A BBC kamerái forogtak:

Ezer fokon nem olvad meg a hó?

Robbanás történt, amit a hó és a láva keveredése okozott. A hó egészen elképesztő módon nem olvadt meg az 1000 Celsius-foknál is forróbb lávától.

Hogy lehet ez? Úgy, hogy a lávafolyam felszínén egy hirtelen megdermedt, kőzetüveges kéreg alakul ki, ami jól szigetel. Ahogy a folyam halad előre, a hó egy része előtte felolvad, azonban a túlhevített hó hirtelen vízgőzzé alakul, ami fehér felhő formájában illan el. Ez még veszélytelen, ám a láva és hó között egy vékony vízgőzréteg alakul ki, ami megakadályozza a felette lévő láva és az alatta olvadékvíz keveredését – az állapot hosszasan fennmaradhat, a láva haladhat előre akár több száz métert is.

A gond akkor kezdődik, ha a vízgőz réteg felszakad, és a láva az olvadékvízzel keveredik: a láva belsejébe jutó víz hirtelen vízgőzzé alakul, ez térfogatnövekedéssel jár, a láva belsejében viszont nincs erre elegendő tér, bekövetkezik a robbanás

– további részletek itt olvashatók a Tűzhányó blogon. Ez történt az Etnán március 16-án, és itt van róla egy látványos videó Kamcsatkáról:

A Hekla lesz izgalmas

Az Etna most a jelenleg rendelkezésre álló információk alapján még pöfög egy kicsit, folyatja az olvadt kőzetet, majd vélhetően ismét nyugalomra vonul, a közeli – néhány hetes – jövőben nem várható nagy, robbanásos kitörése. Hangsúlyozottan a mostani adatok szerint, mert a helyzet bármikor, napokon belül gyökeres fordulatot vehet, és az eddig nyugodtan folydogáló Etna okozhat azért meglepetést.

A vulkanológus szerint a közeljövőben Izlandra érdemes figyelni, ott a Hekla vulkán produkálhat izgalmas kitörést. Esetében tényleg semmit nem lehet előre jelezni, a kitörés jelei csak fél-egy órával korábban jelentkeznek.

Már 17 éve szunnyad, ami viszonylag hosszú idő a vulkán elmúlt fél évszázados tevékenységét tekintve, miközben a mérések azt mutatják: egyre nagyobb nyomás gyűlt fel alatta, jóval nagyobb, mint a korábbi kitörések előtt.

A Hekla bármikor kitörhet, következményei pedig a józan számítások szerint legalább ahhoz  lesznek mérhetőek vagy akár jóval komolyabbak is lehetnek, amit az Eyjafjallajökull okozott 2010-ben.

(Kiemelt kép: Europress Fotóügynökség)

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik