Az Európai Unió Bíróságának (EUB) egyik főtanácsnoka szerint uniós jogba ütközik a Magyarországon hatályban lévő szerencsejáték-törvény. Ez nem vetít előre túl sok jót az Orbán-kormány számára, mert a főtanácsnoki indítványok nagy többségét szokta elfogadni a bíróság. Az ügyet az Unibet vitte perre, mivel a 2014 óta érvényes szabályozás lényegében kizárta a külföldi szolgáltatókat a piacról.
Tavaly szintén egy főtanácsnoki véleményre alapozva az EUB megtiltotta Németországnak, hogy büntetést szabjon ki az online szerencsejáték-szolgáltatókra, miután a kormány lehetetlenné tette a más EU tagállamokban licenccel rendelkező szolgáltatók számára, hogy német licencet szerezzenek.
Kijátszott játéktörvény
Magyarországon a Nemzeti Adó- és Vámhivatal 2014 januárjától blokkolhatja az online szerencsejátékot bonyolító, külföldi üzemeltetésű online irodák honlapjait. Az első hónapok csendben teltek, senkit nem tiltottak le, majd a brazíliai labdarúgó-világbajnokság után beindult a nagyüzem és jelenleg ott tartunk, hogy a NAV honlapján végeláthatatlan a blokkolt fogadóirodák listája.
Aki játszik, pontosan tudja, aki nem, annak elmondjuk, hogy az intézkedés nem sokat ért, a legnagyobb fogadóirodák ugyanis nem hagyják veszni a magyarországi piacot és technikai megoldásokkal kikerülik a szabályozást. Alternatív címet hoznak létre az oldalnak, majd ha azt is kiszúrja a NAV, megint elköltöznek, illetve vannak szolgáltatók, amelyeknél az élő fogadás háborítatlanul üzemel.
Forgalmuk pedig aligha csökken, mert szinte kivétel nélkül jobb szolgáltatásokkal rendelkeznek és jobb oddszokat kínálnak, mint az elvileg monopolhelyzetben lévő Szerencsejáték Zrt.
Ezzel együtt rizikós illegális irodáknál hazardírozni, mert nincs lehetőség bírósági úton érvényt szerezni a pénzügyi követeléseknek, tehát a nyeremények elvileg bent is ragadhatnak náluk.
Idővel leesett a kormánynak is, hogy bolondot csinálnak az adóhatóságból, ezért 2014 júliusában úgy módosították a törvényt, hogy koncessziós díj megfizetésével és a licenc kiváltásával külföldi tulajdonú cégek is folytathatnak szerencsejáték-szervezői tevékenységet az alábbi feltételekkel:
- játéktípusonként (kaszinó, kártyajáték, sportfogadás) évi 100 millió forintos koncessziós díjat kell fizetni,
- kéthetente játékadót kell fizetni, ami a tiszta játékbevétel 20 százaléka,
- és negyedévente felügyeleti díjat kell fizetni, ami a teljes bevétel 2,5 százaléka.
Kasszasikert ez a módosítás sem aratott, még jelentkezőről sem tudni, a fogadóirodák e feltételeket látva inkább maradtak illegálisak, mint hogy fizessenek, és jelenleg Magyarországon kizárólag a Szerencsejáték Zrt. rendelkezik engedéllyel arra, hogy egyes játékait online módon szervezze.
2016 szeptemberében ezért is döntött úgy a kormány, hogy még tovább szigorítja a törvényt. Bevezették az úgynevezett pénzügyi blokkolást, ami arra hivatott, hogy az illegális szerencsejáték-szervező bankszámlájára ne érkezzen meg az átutalt összeg, hanem a játékos számláján maradjon. A terv igazán megfélemlítően hangzott, de aki szeretne, vígan játszhat tovább kedvenc oldalán, ha még el lehet érni.
A Nemzetgazdasági Minisztérium azzal is érvelt a javaslat beadásakor, hogy ezek az oldalak a kóros játékszenvedély-kezelés költségeihez nem járulnak hozzá.
Emellett elrettentésül a pénzbírságok összegét is felemelték:
- a reklámblokkolás bírság maximuma 1 millió forintról 10 millió forintra,
- az internetes blokkolás végrehajtásának megtagadását 100-500 ezer forint helyett 1-5 millió forintra emelkedett.
A NAV tájékoztatása szerint az utóbbi két és fél évben 1,7 milliárd forint bírságot szabtak ki, de az oldalak képviselői eddig több mint 160 pert indítottak a döntések ellen, ami lassítja a büntetés behajtását. Ráadásul ez az összeg jóval kevesebb, mint ami az államkasszába befolyhatna, ha ténylegesen csak a Szerencsejáték Zrt.-nél lehetne játszani.
A Tippmix online platformja egyébként így is lendületesen növekszik, a társaság által közölt adatok szerint a 2015-ös 22 százalékhoz képest tavaly a szelvények 35 százalékát töltötték ki az interneten a játékosok, és már a teljes árbevétel 44 százaléka származott sportfogadásból.
A tavalyi törvényben azt is rögzítették, hogy a szervező csak akkor engedhetné távszerencsejátékban vagy valódi tétes online kaszinójátékban való részvételre a játékost, ha meggyőződött róla, hogy nem szerencsejáték-függő, vagy nem áll fenn vele szemben valamilyen egyéb kizáró körülmény.
Ennek érdekében a játékos adatait az állami adóhatóság által vezetett sérülékeny játékosokról szóló listával és az Európai Unió valamint az ENSZ terrorizmussal és pénzmosással kapcsolatban vezetett adatbázisaival is összevetné.
Megkérdeztük a NAV-ot, hogy mi alapján neveznek valakit sérülékeny játékosnak és honnan szerzik a játékosokról az adatokat, de cikkünk megjelenéséig nem reagáltak.
Fontos szempont lehetett a legutóbbi törvénymódosításnál Andy Vajna hamarosan nyíló online kaszinója is (keddi hír, hogy az üzemeltető jelenleg teszteli a valódi pénzes játékot, illetve a fizetési funkciókat). A tavaly szeptemberben a parlamenten két nap alatt keresztülvitt törvénymódosítás ugyanis amellett, hogy megpróbálta végképp kiszorítani a külföldi szolgáltatókat, a kormánybiztos-filmproducer bizniszét hozta helyzetbe. A szabályozás szerint ugyanis csak az foglalkozhat online szerencsejátékkal, akinek van kaszinókoncessziója. Ilyenből most négy akad, az egyik pedig Vajna, a többiek pedig nem tervezik az online piacra lépést.
Ebből is látszik, hogy a kocsmai nyerőgépek betiltásával szemben az online szerencsejáték-piac átalakításakor nem a függők számának visszaszorítása a fő cél, hanem a minél nagyobb profit. Egyre többen játszanak online, mert sokkal kényelmesebb és egyszerűbb, mint kitölteni egy szelvényt, lemenni a lottózóba és ott feladni. A bankkártyán lévő összeg fogyatkozása sem annyira feltűnő, mint amikor a pénztárcából tűnnek el a bankjegyek.
Bár azt nem hirdetik óriásplakátokon, Magyarországon jelenleg becslések szerint több mint százezer ember játékfüggő, és a törvénymódosítások főként az ő pénzüket célozzák.
A témában hamarosan újabb cikkeket olvashat a 24.hu-n.
