A szóvivő ugyanakkor leszögezte azt is, hogy a horvát intézkedések elleni magyar ellenlépés csak addig marad érvényben, amíg a magyar élőállat- és hústermékek teljes körének horvátországi exportja elől minden akadály elhárul.
A Külügyminisztérium korábbi közlése szerint Magyarország 2003. december 9-i hatállyal visszavonta 19 horvát termékre a
vámcsökkentések formájában nyújtott CEFTA-koncessziókat. Az ellenintézkedés célja az volt, hogy helyreálljon a CEFTÁ-n belüli kölcsönös koncessziók egyensúlya – fogalmaz a Külügyminisztérium közleménye. A kétoldalú kapcsolat azt követően romlott meg, hogy Horvátország a fertőző szivacsos agyvelőbántalmak (TSE, a BSE-nek egy szélesebb köre) elleni védekezésre való hivatkozással 2003. június 4-én, előzetes bejelentési kötelezettségének eleget nem téve, minden élőállat és azok húsának Magyarországról történő importját megtiltotta.
Az importtilalom jelenleg is érinti a Horvátországba irányuló magyar állati termékexport döntő hányadát kitevő élő sertés és a sertéshús készítmények kivitelét, ugyanis az erre vonatkozó horvát jogszabály 2003. szeptember 8-i módosítása a KüM értékelése szerint középtávon érdemben semmit nem változtatott a helyzeten. A KüM leszögezi, hogy a horvát intézkedés élesen ellentétben áll az összes nemzetközi előírással, amelyek értelmében állategészségügyi intézkedést csak ténylegesen fennálló veszélyek vagy kockázatok leküzdésére lehet bevezetni, és akkor is csak a szükségesnél nem szigorúbb mértékben. A horvát hatóságok nem tudtak
semmilyen tudományos bizonyítékot bemutatni intézkedésük
alátámasztására.
A közlemény emlékeztet arra: az importtilalomra vonatkozó magyar állásponttal az EU is teljes mértékben egyetért. Az Európai Bizottság képviselője a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) Állat- és Növény-egészségügyi Bizottságának az importtilalom bevezetése óta tartott két ülésén a horvát intézkedést tudományosan megalapozatlannak minősítette és felszólított annak azonnali felszámolására.
