Rodics Katalin, a Greenpeace Magyarország regionális kampányfelelőse sajtótájékoztatón pénteken Budapesten bejelentette: a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ Fejér megyében 21 éve vegyszermentesen művelt földjeinek védelme érdekében a peres eljárást megalapozó dokumentációt az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) korrupció és gazdasági bűnözés elleni osztályán pénteken leadták. A peranyagot bár a Greenpeace adta be, mögötte áll 340 civil szervezet és 23 ezer magánszemély.
A kishantosi gazdaság 452 hektár állami földterületen folytatta tevékenységét, amelynek bérleti joga tavaly októberben lejárt. A földterület hasznosítását a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) döntése értelmében 8 gazdálkodó, illetve gazdasági társaság kapta.
260 milliós kárt okozhatnak
A Greenpeace szerint az NFA több szabálytalanságot követett el a pályáztatással: az érintett földterületek a biogazdálkodás miatt jelentős értéknövekedéssel bíró ingatlanok, amelyek az EU agrár-környezetgazdálkodási (AKG) támogatási rendszerében szerepelnek. A földalapkezelő döntése miatt elveszett az ötéves pályázati időszaki AKG utolsó évére szóló támogatása, amely meghaladja a 21 millió forintot. A támogatás szabályainak értelmében ugyanis a program első és utolsó évében nem lehet változtatni a kedvezményezett személyén. Így azzal, hogy az utolsó évre a biogazdaság nem kapta meg az ideiglenes földhasználat lehetőségét, az uniós támogatás elveszett – mondta.
Rodics Katalin kiemelte: a szervezet több szinten harcol Kishantosért, a jelenlegivel együtt összesen 9 jogvédelmi eljárás van folyamatban. Hangsúlyozta: súlyos, számításaik szerint legalább 260 millió forintos értékvesztés következne be a bioterületen, ha az új, nyertes földhasználók elkezdenék a tényleges termelést.
Eljárás indulhat a magar állam ellen
Nyirán Gergely, a Greenpeace ügyvédjének ismertetése szerint, mivel a hűtlen kezelés tényállást csak a már bekövetkezett kár alapján lehet indítani, ezért a pert a már elveszett AKG-támogatásra alapozzák. A cél az, hogy az NFA még a nyomozás megkezdése előtt belássa: a kishantosi földekre kiírt pályázattal nem feleltek meg az unió speciális feltételrendszerének, ezek be nem tartása miatt az Európai Bizottság vagy az Európai Számvevőszék eljárást indíthat a magyar állam ellen – mondta. Ennek következménye lehet, hogy bírságot szabnak ki a tagállamra, vagy visszakövetelhetik a megelőző 4 év kifizetett támogatását is.
Rodics Katalin hozzátette: a termékeny talaj az ország legfontosabb természeti erőforrása, a megőrzése kiemelt fontosságú. Az eljárás nem a kormány vagy az NFA ellen szól, hanem a közösségért. Tájékoztatása szerint a 100 oldalas peranyag részét képezi az az ombudsmani jelentés is, amely korábban alkotmányellenesnek minősítette a kishantosi eljárást. Csatolták az NFA pályázati felhívását, az igazságügyi szakértői véleményt, és az NFA belső ellenőrzési bizottságának jelentését is. Ez utóbbi szerint a pályázatok elbírálásban nem szakmai szempontok, hanem szubjektív alapokon adható pontokkal nyertek az új bérlők – mondta.
Ács Sándorné, a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ Nonprofit Kft. ügyvezetője közölte: a földek visszaadásának megtagadása miatt indult birtokvédelmi eljárásban még nincsen döntés. Az ügyvéd megjegyezte: a földet a jogi eljárások végéig nem adják át, mivel az visszafordíthatatlan károkat eredményezne a 21 éves biogazdaságban.
