Majdnem ugyanúgy indul minden, mint egy első világháborús pilótának annak idején. Meg kell győződni róla, hogy Obi készen áll-e a repülésre, majd ellenőrinzi, hogy megfelelően rögzítették-e a védőszemüveget, ezután startolhat a felszállás. A különbség csak annyi, hogy a cél ezúttal egy lézerfüggöny, Obi pedig egy törpepapagáj.
A Stanford Egyetem kutatói Obi és több társa segítségével azokat az eddig meglévő ismereteket igyekeznek pontosítani, hogyan repülnek a madarak, milyen aerodinamikai folyamatok zajlanak le a testük körül és a szárnyaik alatt, amelyeket a természet úgy fejlesztett ki, hogy az állatok a lehető leghatékonyabban emelkedjenek el a földtől és tartsák magukat a levegőben.
Az ilyen irányú kutatásokban eddig sokszor szimulációkat, vagy szélcsatornás kísérleteket használtak, de a mostani módszer a fejlett képalkotó eszközökkel együtt sokkal pontosabb képet ad a repülés közben lezajló folyamatokról.
A lézerfüggönyt apró, könnyű részecskékkel (egyszerűen fogalmazva nagyon finom porral) bombázzák, ahol a szemcsék mozgása a lézer síkjában kifejezetten élesen, kontrasztosan rajzolódik ki. Ezen a lézerfüggönyön reptetik át az erre idomított papagájokat, miközben a részecskék mozgását pontos és nagy felbontású kamerákkal rögzítik, ezután pedig számítógéppel elemzik.
Az örvénylések pontosításával kirajzolódik annak a csodálatos jelenségnek minden részlete, hogy hogyan képes egy madár saját, a levegőnél jóval nehezebb testét felemelni, a levegőben tartani, ráadásul még az előre haladásra is használni.
A lézerfüggöny előállítása nem boszorkányság, ahogy a madarak idomítása is könnyen megoldható, hiszen a kísérletekhez egy mindössze alig fél méteres távolságot kell megtenniük két rúd között. A bonyolultságot az jelentette, hogy a lézerfüggöny káros a madarak látására, és megzavarja a megszokott repülési módjukat is. Épp ezért a kutatás vezetője egy apró védőszemüveget tervezett: a papagájok fejére simuló, jól rögzíthető vázat 3D-nyomtatással alkotta meg, a lencse pedig az emberek számára készült lézer-védőszemüvegekből származik.
A kutatások eredményeit egyébként drónok és repülő robotok mozgatására szeretnék felhasználni, tehát lehetséges, hogy a manapság divatos propelleres drónok helyett pár év múlva robot-kolibrik rohangásznak majd a fejünk fölött. Egyelőre azonban csak Obi röptében gyönyörködhetünk, akár videós formában is.
