A szerdai közlönyben megjelent és ezzel hatályba lépett az 550 parlamenti képviselő mentelmi jogának eltörléséről szóló alkotmánymódosító törvény Törökországban.
A parlament május 20-án több mint kétharmados többséggel fogadta el a javaslatot, így a kérdést nem kellett népszavazásra bocsátani. Recep Tayyip Erdogan elnök kedden késő este írta alá szöveget.
A módosítást a kormányon lévő Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) kezdeményezte, mivel a tömörülés egykori alapítója, Erdogan azzal vádolja a kurdbarát Népek Demokratikus Pártjának (HDP) vezetőit, hogy kapcsolatban állnak a szakadár Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) terrorszervezettel, amiért a politikusoknak a bíróság előtt felelniük kell.
A változtatás azonban nemcsak a kurdbarát párt képviselőire érvényes, mindenkit érint, akiről bűncselekményre vonatkozó aktát tartanak nyilván. Az Anadolu török állami hírügynökség szerint jelenleg 138, a prominens napilapok és hírtelevíziók értesülései szerint pedig 152 ilyen képviselő van.
A várható perek az Anadolu adatai szerint az AKP-ból 27 képviselőt, a legfőbb ellenzéki tömörülésből, a Köztársasági Néppártból (CHP) 51 személyt, a Nemzeti Mozgalom Pártjából (MHP) 9 embert, a HDP-ből 50 főt, valamint egy független képviselőt fenyegetnek. Negyvenhét képviselőnek, köztük Kemal Kilicdaroglunak, a CHP elnökének, illetve Selahattin Demirtasnak és Figen Yüksegdagnak, a HDP társelnökeinek egynél több aktájuk van.
Demirtas a szavazás eredményére reagálva azt mondta, hogy őrizetbe vehetik ugyan őket, de maguktól nem tesznek eleget semmilyen idézésnek. Hozzátette: “a döntés nyilvánvalóan újabb lépés a diktatúrához vezető úton. Nem leszünk játékszerek. A harc még csak most kezdődött el.”
Yüksekdag puccsnak minősítette a történteket, mivel a kétharmados többséghez a többi ellenzéki párt voksai is kellettek.
A HDP határozottan visszautasította a vele szembeni vádakat, és az alkotmánybíróságnál fellebbezett. Az alkotmánymódosítás visszavonásáról, valamint végrehajtásának leállításáról szóló kérelmét azonban nem fogadták el.
A képviselőkkel szembeni vádak között szerepelhet egyebek között terrortámadással kapcsolatos bűncselekmény elkövetése, sértés, bántalmazás, hamisítás, fenyegetés, adatvédelem áthágása, a bűnnek vagy a bűn elkövetőjének dicsérete, gyűlöletkeltés és ellenségeskedés, a gyülekezési törvény megszegése, a választási törvény megsértése, rágalmazás.
Az alkotmánymódosítás további feszültséget kelt a török-kurd konfliktusban, amely két és fél év fegyverszünet után tavaly júliusban robbant ki újra. A török haderő tavaly december óta átfogó katonai akciót hajt végre a kurd autonómiáért küzdő felkelők ellen az ország délkeleti részében, és ennek következtében a PKK jelentős területeket vesztett. Szakértők szerint a visszavonulásokkal párhuzamosan, egyfajta reakcióként a terrorszervezet az ország nyugati nagyvárosaiban hajt végre támadásokat. Erdogan és a török sajtó a Kurdisztáni Munkáspártot teszi felelőssé a keddi isztambuli autóbombás merényletért is, amely 12 emberéletet követelt. Az 1984 óta tartó konfliktusban már mintegy 40 ezren vesztették életüket.
(MTI)
