A lassú, regionális összevetésben közepes növekedés egyelőre fenntartható az uniós támogatásnak és a cserearány-javulásnak köszönhetően, vélekedett Surányi György, a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnöke a Népszabadság szombati számában.
A szakember a jegybank monetáris politikájának elmúlt másfél évtizedét elemezve terjedelmes írásában kifejti: az utóbbi 3 év jobbnak mondható, mint az azt megelőző 12, amely elhibázott volt. Azonban a másfél évtized egészére jellemző, hogy a célok és eszközök megválasztása nem szolgálta az ország gazdasági érdekeit.
A volt jegybank-elnök szerint a költségvetési és jövedelempolitika elsődleges felelőssége mellett a monetáris politika is hozzájárult a gazdasági-pénzügyi egyensúly “veszélyes megborulásához” 2006-ban, ezt a válsághoz közeli helyzetet pedig tévesen kezelték a következő időszakban, amelyet azonban már súlyosan terhelt a globális válság kivédhetetlen hatása.
Az alapítványokkal kapcsolatban legyen elég annyi: a történtek nemcsak a polgári jó ízlés, hanem a józan ész határait is messze szétfeszítik, írta.
Surányi megjegyzi, hogy a devizahitelek forintosítása késve történt meg, „az ebből keletkező veszteségeket egyoldalúan az adósok, a magyar családok és a bankok viselték, miközben a nyereség jelentős része az MNB alapítványába vándorolt.”
