Eredetileg úgy volt, hogy délelőtt 10-kor nyújtja be Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a költségvetés tervezetét, de aztán délután háromra halasztották a ceremóniát. Végül 15.33 perckor került rá sor.
A miniszter és Gulyás Gergely, az Országgyűlés alelnöke, aki átvette a tervezetet, sajtótájékoztatót tartott a 2017. évi költségvetési törvényjavaslatról.
Varga Mihály az adócsökkentés, az otthonteremtés és a gyarapodás költségvetésének nevezte a tervezetet. Az elmúlt évek kiemelkedően jó teljesítményére alapozva 2017-re stabil tervezetet készítettek – tette hozzá. A jövő évi költségvetés biztosítja, hogy minden magyar ember egy lépést tehessen előre a saját életében – borítékolta. Azt is hozzátette: fontosnak tartják, hogy minden magyar ember megtapasztalhassa a pénzügyi stabilitásból, a kiszámítható költségvetésből és a gazdasági növekedésből származó gyarapodás kedvező hatásait. Leszögezte: ennek feltételeit megteremtették az elmúlt években végrehajtott szerkezeti reformok, és a költségvetési politika oldaláról is.
Az eredményekről röviden
A gazdasági teljesítmény növekedését ecsetelte (2014-ben 3,7 százalékos, és 2015-ben 2,9 százalékos növekedés – az EU-s átlag feletti). A gazdasági teljesítmény növekedését jelzi a foglalkoztatás bővülése is – a rendszerváltás óta nem dolgoztak olyan sokan Magyarországon, mint most, emelte ki (két éve négymillió fő felett). Varga Mihály szerint jó esély van arra, hogy ez a szám tovább emelkedjen.
Emlékeztetett továbbá, hogy már nem áll fenn a makrogazdasági egyensúlytalanság (2016 tavaszán az Európai Bizottság így értékelt). Magyarország stabil lábakon áll, a gazdaságunk a felzárkózásunkat jelentő fenntartható növekedési pályára állt – jelentette ki. Kitért arra is, hogy visszafizettük az IMF és az Európai Unió hitelét, és csökkenő pályára került az államadósság is.
A főbb számok
A költségvetés tervezet 2017-re 3,1 százalékos növekedéssel és 2,4 százalékos államháztartási hiánnyal számol, és biztosítja, hogy a GDP-arányos államadósság tovább mérséklődjön- jelentette ki.
Felhívta a figyelmet arra is, hogy a jövő évi büdzsé már új szerkezetben készült, az eddigiektől eltérően 3 részre tagolódik. Ezek az:
- Az állam működési kiadásai és bevételei (nullszaldósra tervezték)
- Hazai források a fejlesztésekhez
- Uniós források a fejlesztésekhez
Azt is megerősítette, hogy hosszú távon nulla százalékos hiány legyen – ezt csak a beruházások írhatják felül.
Többletforrások
A tervezet minden szakterület számára többletforrásokat tartalmaz 2016-hoz képest – jelentette ki Varga Mihály, aztán fel is sorolta, milyen ágazatokra mennyivel többet biztosít a költségvetés, mint eddig:
- oktatás: +270 milliárd forint
- egészségügy: +167 milliárd forint
- társadalombiztosítás és jólét: 155 milliárd forint
- kultúra: +66 milliárd forint
- sport és szabadidő: +6 milliárd forint
- rendvédelem: +114 milliárd forint
- honvédelem: +51 milliárd forint
- önkormányzatok: +5 milliárd forint
- igazságügy: +26 milliárd forint
- külügy: +10 milliárd forint
A 2240 milliárd forintos uniós forrásfelhasználáson kívül további 1600 milliárd forintot fognak a fejlesztések támogatására fordítani – ígérte.
Jön az adócsökkentés
Jelezte, a kormány egyik legfontosabb feladatának tekinti a magyar családok megerősítését, és adóterheik csökkentését (“adócsökkentés és otthonteremtés”). Ennek jegyében kiemelte a legfontosabb elemeket: az alapvető élelmiszerek áfacsökkentését (január elsejétől 5 százalék lesz a tej, a baromfi és a tojás áfája), valamint az éttermi szolgáltatásoknál 27-ről 18 százalékra és hasonló mértékben az internet-hozzáférés mint alapvető szükséglet forgalmi adója is csökkenne (utóbbi folytatására is ígéretet tett).
Az szja-kulcsa marad 15 százalékos. A családi adókedvezménynél ismét a kétgyermekeseknél lesz bővülés: az idei 12,5 ezer forintról (tavaly még 10 ezer forint volt) 15 ezer forintra nő a gyermekenként érvényesíthető kedvezmény összege. A fiatal házasok adókedvezménye is megmarad (az adóalap akár havi 33 ezer forinttal is csökkenhet).
Otthonteremtés
Az otthonteremtésre 211 milliárdot fordítanak, ezen belül a családi otthonteremtési kedvezményt (CSOK), az államilag támogatott kedvezményes hitelt és az áfacsökkentést említette (új lakásoknál 27 helyett 5 százalék), valamint a nemzeti otthonteremtési közösségeket (NOK).
Életpályaprogramok
Az életpályamodellek folytatásáról és bérfejlesztésről is beszélt, kiemelve az egészségügyet. Kiterjesztik pl. a járási hivatalokban idén júliusban bevezetendő állami tisztviselői életpályamodellt a megyei kormányhivatalok munkatársaira is. Folytatódik a fegyveres- és rendvédelmi életpályamodell is – 2019-ig évi 5 százalékos fizetésemelés várható. A pedagógusok bére pedig átlagban 4-8 ezer forinttal emelkedhet havonta ( az EMMI-vel még zajlanak az egyeztetések).
A költségvetés fedezetet nyújt a felsőoktatásban, a kulturális szférában dolgozók fizetésemelésére, valamint az egészségügyben, szociális ágazatban és gyermekvédelemben dolgozók számára is további bérfejlesztéseket tesz lehetővé – jelentette ki Varga Mihály. (Kormánycél: magasabb szintű ellátás, dolgozók jobb megbecsülése az egészségügyben.)
Nyugdíj
A nyugdíjemeléssel kapcsolatban megerősítette: az az infláció mértékével egyező mértékű lesz idén is, a reálérték megőrzésének biztosítására. A nyugdíjakkal kapcsolatban megemlítette, hogy 2011 és 2015 között 21,1 százalékkal emelkedtek, ami reálértéken számolva az infláció feletti 8,8 százalékos növekedést jelentett az idősek járadékánál.
Megjegyezte: a legfontosabb élelmiszerek áfájának csökkentésén keresztül is emelkedhet a nyugdíjak reálértéke. (Varga értelmezésében ez egy kisebbfajta rezsicsökkentésnek is felfogható.)
Munkahelyteremtés és rászorulók támogatása
A segély helyett munkát elv érvényre juttatása alapján további intézkedéseket terveznek: a közfoglalkoztatásból a versenyszférába terelnék az embereket. Ezért vezetik be az elhelyezkedési juttatást (a közfoglalkoztatottat ösztönzi arra, hogy a versenyszférában vállaljon munkát = támogatást kapnak azok, akik a közfoglalkoztatás lejárta előtt elhelyezkednek a versenyszférában), Emellett 2017-től a közfoglalkoztatás időtartama is beleszámít az álláskeresés időszakába, aminek révén a munkáltatók kedvezményt kaphatnak a munkahelyvédelmi akcióterv keretében a az érintettek foglalkoztatására, tartós munkanélküli kategóriában.
A munkaadókat pedig elsősorban az uniós forrásokból származó munkaerő-piaci támogatásokkal segítik majd.
Tartalék
A tartalék összesen 170 milliárd forint lesz a rendkívüli kiadások finanszírozására (Országvédelmi Alap + Rendkívüli Kormányzati Intézkedések Tartaléka). A Stabilitási Tartalékot (tárcák által kötelezően visszatartott 1 százalék) jövőre is csak a negyedik negyedévben lehet majd elkölteni, ami további 35 milliárd forint lesz.
A menetrend
Az általános vita május 10-én kezdődik meg, képviselői módosító javaslatot május 12-ig lehet benyújtani a tervezethez. A bizottsági részletes vita május 17-én kezdődik, a Költségvetési Bizottság május 25-26-án tárgyalja a büdzsét. Az Országgyűlés pedig június 6-án vitatja meg az összegző javaslatokat, majd másnap dönt is róluk. Terv szerint június 13-án hétfőn (a rendes ülésszak utolsó napján) fogadhatják el a tervezetet véglegesen – vázolta a menetrendet az Országgyűlés alelnöke Gulyás Gergely.
