Kiengedték a börtönből a társaság alapítóját, a Buda-Cash-ügy egyik gyanúsítottját még a múlt hét végén. A Budai Központi Kerületi Bíróság házi őrizetre enyhítette a vele szembeni kényszerintézkedést. Bár az ügyészség fellebbezett a határozat ellen, a Fővárosi Törvényszék a szombati határidőig nem hozott döntést az ügyben, így Pintér Zoltán kisétálhatott a fegyintézetből – írja az mno.hu.
Ahogy arról beszámoltunk, az ügyészség hétfőn közölte: vádat emelt a brókerbotrány ügyében. Ibolya Tibor fővárosi főügyész azt mondta, öt vádlottal – Varga Péterrel és társaival – szemben emeltek vádat; az iratok megküldése jelenleg is tart. Jelezte, hogy eredetileg 11 embert gyanúsítottak meg, közülük hattal szemben – bizonyítottság hiányában – a nyomozást megszüntették. Tájékoztatása szerint a vádlottakat többrendbeli, bűnszervezetben, folytatólagosan, különösen jelentős értékben elkövetett sikkasztás, csalás és egyéb más bűncselekmények miatt állítják bíróság elé. Az okozott kár összességében 115 milliárd forint. Ibolya Tibor kérdésre válaszolva kijelentette azt is, hogy a Buda-Cash-ügyben politikai szál nem merült fel.
A vádirat szerint V. Péter és társai – valamennyien a tulajdonosi körből – a Buda-Cash Brókerház működtetése során 2007-től olyan bűnszervezetet hoztak létre, amelynek keretében az ügyfelek befektetéseivel, értékpapírjaival részben a sajátjukként rendelkeztek, részben azokat eltulajdonították. A főügyészség az ügyben kiadott közleményében azt írta, a vádlottak célja kezdetben a csőd elkerülése, illetve a befektetési szolgáltató fizetőképességének fenntartása volt, később azonban az ügyfelek befektetéseit már nemcsak a veszteségek leplezésére használták fel, hanem az ügyfélpénz egy részét különböző offshore cégekbe menekítették. A Fővárosi Főügyészség vádiratában három vádpontot fogalmazott meg.
Az első szerint a vádlottak 2007 áprilisától 2014 májusáig az ügyfelek pénzéből rendszeresen vásároltak tőzsdén forgalmazott értékpapírokat anélkül, hogy az ügyfelek erre megbízást adtak volna. Ezeket azért vásárolták, hogy az ügyfelek korábban jogtalanul eladott részvényeit átmenetileg pótolják. Ennek során a vádlottak a fenti időszakban összesen több mint 40,2 milliárd forintnyi ügyfélvagyonnal rendelkeztek a sajátjukként.A második vádpont szerint V. Péter elsőrendű vádlott 2008 áprilisa és 2014 májusa között összesen mintegy 9,2 milliárd forintot utaltatott át a Buda-Cash Brókerház kezelésében lévő vagyonból különböző offshore cégek számlájára. Azt írták, hogy az előző két vádpontban az összevontan kezelt ügyfélszámla miatt pontosan meg nem határozható ügyfelek helyett – a mögöttes felelősség szabálya miatt – maga a befektetési szolgáltató tekinthető sértettnek. A harmadik vádpont szerint a vádlottak 2007-ben elhatározták, hogy az akkor már több tízmilliárdos hiányt a DRB bankcsoport takarékszövetkezeteinek megszerzése útján és ezáltal a betétesek vagyonával pótolják. Ennek érdekében rábírták a pénzintézeteket, hogy vásároljanak állampapírokat a Buda-Cashen keresztül. Ténylegesen azonban a vádlottaknak az állampapírokat nem állt szándékukban megvásárolni, céljuk a pénzintézetek vagyonának megszerzése volt.
Cselekményükkel a vádlottak 2009 áprilisa és 2014 áprilisa között a DRB bankcsoportnak összesen több mint 66 milliárd forint kárt okoztak. Kérdésre válaszolva ismertette a vádlottak nevének kezdőbetűit: V. Péter, P. Zoltán, T. Péter, Gy. János és P. Gyula.
