Tényi István az Országos Rendőr-főkapitánysághoz fordult közérdekű bejelentésében az állami rádióban elhangzottak miatt. A kormányfő az Alaptörvény hatodik módosításának szükségességét magyarázta így.
Amiről most beszélünk, az egy olyan helyzet, amikor elegendő információ áll rendelkezésre arról, hogy megnövekedett a terrorveszély Magyarországon, és hitelt érdemlő információink vannak arra nézve, hogy terrortámadásokat készítenek elő a magyar emberek ellen, mondjuk úgy, ahogy Párizsban történt nemrégen, vagy úgy, ahogy a Brüsszelből érkező tudósításokból ezeket láthattuk. És akkor az a kérdés, hogy mit tehet a kormány, hogy ezeket megelőzze?
A bejelentő szerint a közvélemény megnyugtatása miatt elemezni kell a kormányfő kijelentésének valóságtartalmát, hiszen a terrorcselekmény fogalmát a Btk. 314. §-a pontosítja. Ugyanakkor Tényi István emlékeztet rá, hogy Btk. 317. §-a rendelkezik arról is, hogy aki
hitelt érdemlő tudomást szerez arról, hogy terrorcselekmény elkövetése készül, és erről a hatóságnak, mihelyt teheti, nem tesz feljelentést, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Ugyanakkor idézi a Btk. 338. paragrafusát is a közveszéllyel fenyegetésről
(1) Aki a köznyugalom megzavarására alkalmas olyan valótlan tényt állít, híresztel, vagy azt a látszatot kelti, hogy közveszéllyel járó esemény bekövetkezése fenyeget, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a közveszéllyel fenyegetés a köznyugalmat súlyosan megzavarta.
Tényi István a bírói gyakorlat alapján tette ehhez hozzá, hogy a közveszéllyel fenyegetés jellemzően verbálisan „tudatosan valótlan tény állításával” történik, és olyan absztrakt veszélyeztető bűncselekmény, amelynek megvalósulásához nem is kell, hogy a köznyugalom megzavarása ténylegesen bekövetkezzen.
