A második Orbán-kormány egykori államtitkára szerint az állami földprivatizáció valójában egy hűbéri birtokadományozó rendszer. A gazdálkodó családok, helyi közösségek helyett a politikához közeli rokoni, baráti körök és a spekuláns tőke kap lehetőséget. A Magyar Nemzet idézi Ángyán Józsefet, aki szerint az államilag támogatott földspekulációval, az intézményesített földrablással a kormány még kiszolgáltatottabbá tette a gazdatársadalmat és vidéket, ezzel az egész ország élelmezési biztonságát végveszélybe sodorja. A hatalom továbbra is a gátlástalan zsákmányszerző érdekcsoportok foglya.
A spekulatív földszerzés a magánvagyon-gyarapítást szolgálja, hiszen a föld olyan nyereséget ígér, ami már eléri a nagy tőkeérdekeltségek ingerküszöbét. Mivel közel a piacliberalizáció, elképesztő extraprofitot ígér, hogy egy hektár szántóföld ára Magyarországon töredéke a nyugat-európainak. A nemzeti földvagyonból az állam tulajdonában ma még mintegy 1,7 millió hektárnyi termőterület van. A kormány a mezőgazdasági területek túlnyomó többségét eladná, ami Ángyán József szerint nem más, mint a közös nemzeti vagyon nemzetbiztonsági jelentőségű maradékának erkölcstelen dobra verése. Az árveréssel nem erősödhetnek a családi gazdaságok.
A licitnél a tőkeerő dönt. A mintegy 11 ezer nagyméretű földrészlet átlagos kikiáltási ára csaknem 75 millió forint volt. Ennyit egy tényleg mezőgazdaságból élő, valódi családi gazdaság nem tud fizetni, mert még a hitelhez is 20 százalék önrész kell és 10 százalék az árverési letét. A törvény és a kormányhatározat alapján egy nagyobb család – akár azonos háztartásban élő – tagjai, közös cég részvényesei vagy azok rokonai saját jogon szerezhetnek 300-300 hektárt. Ha ezt saját cégüknek adják bérbe, még hatósági hozzájárulás sem kell, ez senki nem tartja nyilván. A Nemzeti Földalapkezelő által közzétett árverési eredményeket elemezve Mészáros Lőrinc és családja is ezt a gyakorlatot követi – írja a Magyar Nemzet.
