Tudomány

Vége a globális felmelegedésnek – vagy nem azért van most hideg?

Bihari Dániel
Bihari Dániel

tud újságíró. 2017. 01. 11. 13:40

A Magyarországon most mérhető -20, -25 fokos hideg sajnos nagyon is összecseng a klímaváltozás "forgatókönyvével". Már az évszázad közepére akár egymilliárd menekülttel számolhatunk.
Korábban a témában:

Az érintett tudományágak szakértői már rég közösen, egyértelműen állítják: földünk éghajlata veszélyesen gyorsan változik, a globális felmelegedés legfőbb hajtóereje pedig az emberi tevékenység, vagyis az ipari forradalom óta a légkörbe bocsátott eszméletlen mennyiségű üvegházhatást okozó gáz.

Ezért is érdekes, hogy a mostani “szokatlan” hidegről beszámoló cikkeink alá mégis sorra érkeznek a megjegyzések: “Na, nagyokosok, mi van a globális felmelegedéssel?”

Kézzelfogható bizonyíték kell?

Az van vele, hogy az éghajlat és az időjárás bár összefüggő, mégis két külön fogalom: az éghajlat az, amire számítunk, az időjárás pedig amit kapunk – magyarázza Mika János éghajlatkutató, az Eszterházy Károly Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára. A mostani keményebb mínuszok egyébként sem cáfolják a globális felmelegedést sőt, beleillenek a képbe.

Fotó: 24.hu / Berecz Valter

Az éghajlatváltozás miatt az elmúlt 50-60 évben olyan módon rendeződtek át a légköri mozgások, amelyek kedveznek a télnek: mintegy a tél-nyár különbség felével nőtt a légnyomás, azaz gyakoribbak és tartósabbak a derült időt, legfeljebb vékony felhőréteget biztosító, magas nyomású képződmények, az úgynevezett anticiklonok.

Ezzel összefüggésben nő a fagyos napok száma, miközben – a zöm, a többi nap melegedése folytán – a tél átlagos hőmérséklete mégis emelkedik.

Ha az átlagember a felmelegedés egyértelmű jeleit szeretné érzékelni, ne dugja homokba a fejét, hanem olvasson, tájékozódjon – javasolja a szakember. Azt fogja látni, hogy a változás ténye megerősítést nyer, gondoljunk itt a fent leírtakra vagy a hőhullámokra, aszályokra, áradásokra, szélsőséges időjárási eseményekre hazánkban és világszerte.

Nyilván senki nem veszi észre a saját bőrén, hogy évtizedenként néhány tizedfokkal melegebb van, de még azt sem, hogy az ipari forradalom óta eltelt szűk 150 évben világszinten egy Celsius-fokkal nőtt bolygónk átlaghőmérséklete.

A megindult folyamatok még nem visszafordíthatatlanok, de azokká válhatnak, ha túllépik a három – napjainkhoz képest kettő – Celsius-fokot. “Hivatalosan” összesen két – mostantól számítva még egy – foknál szokták meghúzni a kívánatos határt, ez azért van, mert ha a kettőt megcélozzuk, talán sikerül három alatt tartani.

Az emberiség felét kiönti a víz

Ha nem teszünk semmit, a következmények beláthatatlanok. Ha átlépjük a három fokot, azzal olvadásra ítéljük Grönland jégtakaróját, amely további évszázadok alatt hét méterrel emelheti a tengervíz szintjét.

Az Antarktisz délnyugati peremén, a Ross-tengerben van egy jégtömb, ami a tenger aljáig ér. A számítások szerint a melegedés miatt ez elmozdulhat és az Egyenlítő felé sodródva elolvadhat: ha bekövetkezik, az öt méterrel emeli a szintet mindenhol a Földön. Az emberiség fele tengerparton él, a következményekbe belegondolni is szörnyű.

entlang der Eiskante des Kania Eisfjords
Olvadó jéghegy Grönlandon (Fotó: Thinkstock)

Eddig 20 centiméterrel emelkedett a vízszint, de már ez is elég volt ahhoz, hogy sokaknak el kelljen költöznie egyes kisebb Csendes-óceáni kis szigetállamokból. Az emberiség másik fele számára pedig a tengeri kereskedelem közvetítésével szállított termékek ára az egekbe szökne. De a legnagyobb problémát a klímamenekültek jelentenék.

Egyes vélemények szerint már a mostani menekültválság hátterében is az éghajlatváltozás áll, ám az ENSZ becslései szerint – ha nem teszünk semmit, és a felmelegedés a mai ütemben folytatódik, 2050-ig 250 millió – egymilliárd ember kényszerül elhagyni otthonát.

A szakember szerint szerencse, hogy a tengeri jég olvadása nem emeli a vízszintet, mert nyáron már ennek is a 20 százalékát elveszítettük. Itt érdemes szólni az Északi-sark jegéről is, amely nyaranként szinte évről-évre rekordméretűre zsugorodik. A legpesszimistább forgatókönyv szerint 2080-2085 körül nyárra teljesen el is tűnik az északi sark jege. Azért nem “örökre”, mert ősszel-télen egy része minden évben visszafagy majd.

Rövid távon még sokan örülhetnek is neki, hiszen hajózható lesz a terület, de megnyílik az út az ottani fosszilis energiahordozók kitermelésére és elégetésére, vagyis újabb üvegházgázok kibocsátására. Magyarországon a sarki jég visszahúzódása következtében ritkábbá válhatnak a kora őszi fagyok.

Valójában viszont a sarki jég olvadása az éghajlatváltozás egyértelmű és legtisztább indikátora, emellett tovább növeli a felmelegedést: a fehér felszín a napsugarak 40-70 százalékát veri vissza, míg az óceán “sötétje” csak 10-et.

Sokszor halljuk azt is, hogy a tengerek felszíne melegszik, de csak kevesen gondolnak bele, ennek milyen hosszú távú hatása van. A meleg évszázadokig hatol lefelé, pontosabban mind vastagabb és vastagabb vízréteg melegszik fel. Bolygónk óceánjainak 3,8 kilométeres átlagmélységét tekintve, a hőtágulás önmagában is jelentős mértékben növeli a tengerszintet – emeli ki Mika János.

Dike along the Sea in the Netherlands to Protect against Sea Level Rising
Holland tengerpart (Fotó: Thinkstock)

Száguldunk a végállomás felé

Jelenleg a növényzet és az óceánok az általunk kibocsátott üvegházgázok 30 százalékát képesek elnyelni, vagyis 70 százalékot kellene visszavenni, hogy a levegő kémiai összetétele ne változzon, s ennek következményeként a légkör ne melegedjen, a tengerek szintje ne emelkedjen tovább. A csökkentéshez van ugyan pár évtizedünk, de ennyi kell is, és ez idő alatt bolygónk várhatóan tovább melegszik, de a fenti határok át nem lépése mellett még tolerálható mértékben.

Ebből a szempontból jó hír, hogy bár csökkenésről nem számolhatunk be, de 2014-2016 között az eddigiekhez képest csak nagyon kis mértékben nőtt az üvegházgázok légköri koncentrációja.

Végezetül még egy gondolat, miszerint Földünk klímája a múltban is egyfolytában változott, az élővilág pedig alkalmazkodott hozzá, most sem kell túllihegni ezt az egészet. A mondat első része igaz, a második nem: az a baj, hogy a változás jelenleg az emberi tevékenységnek köszönhetően túl gyors, ilyen sebességű, az egész Földre kiterjedő változást a földi élővilág még nem ért meg, ezért nem is tudta megtanulni, hogyan alkalmazkodjon hozzá.

Egyes földtörténeti korokban bizonyíthatóan voltak már a korszakok között sokkal nagyobb különbségek is, mint ami felé most haladunk, de a folyamat sokkal lassabb volt. Természetes módon a globális átlaghőmérséklet az utóbbi ezer évben 2-3 tized Celsius-fokot változott – történetesen csökkent -, most 100 év alatt melegedtünk 1 fokot.

Ez pedig ijesztő. Bolygónk és az élővilág egy része nyilván túléli, ha így folytatódik, de egy újabb, tömeges kihalás, a táplálékláncok megszakadásával veszélybe sodorhatja magát az emberiséget is.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

MALAGA, SPAIN - MAY 21: Head Coach, Zinedine Zidane of Real Madrid celebrates their championship with his players after the La Liga final match between Malaga and Real Madrid at La Rosaleda Stadium on May 21, 2017 in Malaga, Spain. Burak Akbulut / Anadolu Agency
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.