– Polgármester úr, ne haragudjon, volna egy perce?
– A polgármester úr nem nyilatkozik.
– Polgármester úr, hogy tetszett a koncert?
– Mondtam, hogy a polgármester úr nem nyilatkozik!
– Hagyjad, Laci! Sietek, ne haragudjon.
– Egyetlen kérdés.
– Nem érti, hogy sietek?
– Egyetlen kérdés.
– Tessék!
– Hogy tetszett a koncert?
– Én minden Mahler-ünnepre eljövök.
– Igen, értem, de a koncert, hogy tetszett a koncert?
– Mondtam, hogy egy kérdés, sietek. Maguk elképesztőek.
– Csak a munkámat végzem.
– Nézze! Én egyáltalán nem tartom célszerűnek a zenei absztrakciót túlságosan szigorúan meghatározott asszociációkkal gúzsba kötni, különösen nem egy olyan esetben…
– Akkor nem tetszett?
– Mondom különösen nem egy olyan esetben, amikor a forma saját statikai rendje amellett, hogy hagyományosan épp elég zárt és következetes a mű egységének megteremtéséhez, ráadásul az alkotás értelmezési tartományának is alapvető tájékozódási pontja. Most pedig megbocsát, tényleg mennem kell.
