Kultúra

Még most sem lenne késő megmenteni a legszebb magyar villák egyikét

Vincze Miklós
Vincze Miklós

Kultúrák és cool túrák. 2017. 06. 08. 19:39

Szombaton lángra kapott az évtizedek óta csak pusztuló Karczag-villa tetőszerkezete. De ez még nem jelenti azt, hogy temetnünk kellene.
Korábban a témában:

Szombaton lángra kapott az évtizedek óta csak pusztuló Karczag-villa tetőszerkezete. De ez még nem jelenti azt, hogy temetnünk kellene.

Szombaton járta be a hír a magyar internetet, miszerint

“egykor patinás villaépület tetőszerkezetében keletkezett tűz szombaton, a főváros XII. kerületében. A Diána utcában álló épülethez riasztott fővárosi hivatásos tűzoltók öt vízsugárral fojtották el a lángokat. Munkájukat a katasztrófavédelmi műveleti szolgálat irányította a helyszínen.”

A tűz keletkezésének okáról egyelőre még nincsenek információk, de a leírásból, a Katasztrófavédelem Facebook-oldalára feltöltött képekből, illetve videóból egyértelművé vált, hogy a szóban forgó épület a reformkor során épült magyar villák egyik legszebbje, a Svábhegy oldalában ülő Karczag-villa:

A mára már társasházak, kacsalábon forgó paloták, és családi házak egész erdejével benőtt hegyoldalt egykor uraló, a kert rendbetétele után a teljes városra zavartalan kilátással büszkélkedő klasszicista nyaralóépület a Pest képét a XIX. század derekán legnagyobb mértékben formáló tervező, Hild József egyik legszebb munkája, mely 1845 óta áll ellen az elemeknek, így a hétvégi tűznek is.

Fotó: Vincze Miklós/24.hu

Ki az a Hild József?

Hild József (1789-1867) apjától, a szintén építész Hild Jánostól szívta magába az építés tudományának alapjait, melyet a Bécsi Művészeti Akadémián, illetve itáliai tanulmányútján mélyített, hazatérése után pedig csak Pesten több mint kilencszáz terve öltött formát.

 

Legjelentősebb művei az 1838-as pesti árvíz után születtek, 1854-ben pedig a város tulajdonképpeni főépítészévé vált. Hosszú életművének kezdeti darabjai még a klasszicizmus, a későbbiek pedig a romantikus historizmus szellemében születtek. 1861-ben egyszerűen megvonták a fizetését, hetvenen túl pedig már nem tudott olyan munkákat találni, melyekkel anyagi biztonságban érezhette volna magát.

 

Napról napra élt, hírneve lassan semmivé foszlott – végül hetvenhét évesen, özvegyen, tüdőgyulladásban hunyt el. A Fővárosi Lapok két nappal később megjelent számában csak egyetlen sorral emlékezett meg róla: “Hild József, ismeretes pesti építész tegnapelőtt, 79 éves korában meghalt.”

 

 

Ma is látható főbb művei:

 

– az egri főszékesegyház, 1831-1837,

– a szilvásváradi kerektemplom, 1836,

– az esztergomi bazilika építésének befejezése, némi áttervezés után,

– Császár fürdő, 1841-1844,

– Csendilla-villa, 1844,

– a Deák téri evangélikus templom főhomlokzata, 1856,

– a Szent István-bazilika, 1851-1867 (halála után Ybl Miklós vette át a munkát),

– a Gerbaud-ház (eredetileg a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank épülete), 1858-1862.

Hild a középületek mellett villaépítészként is elismert volt, így a kor felső tízezrének számos tagja kérte fel az építészt arra, hogy vesse papírra családi pihenőházuk terveit. A családok jó része ezeket a házakat persze nem a várostól távol, hanem az épp ez időtájt a budai hegyvidéken kialakuló nyaralótelepeken képzelték el, melyeket otthonukból egy rövid kocsizással is könnyen megközelíthettek. A század derekának legfőbb célpontja az Ürményi család birtokából a főváros tulajdonába átvándorolt Svábhegy volt – itt szerzett magának telket a nagykereskedőket és gyárosokat felvonultató Karczag család tagjai is, egyikük pedig magát Hildet kérte fel egy hétvégi lak megtervezésére.

A család ennél azonban többel is hozzájárult Svábhegy mai képének kialakulásához: a Vasárnapi Ujság 1855. szeptember 5-én megjelent számában a szerző arról is megemlékezik, hogy a család egy kávéházat is építtetett a közelben, sőt, az egyenesen a hegyre vezető utat is a házat építtető Karczag Benjámin tette járhatóvá.

A ház 1906-ban a szalámigyárat alapító Herz Ármin tulajdonába vándorolt át, aki a hátsó homlokzathoz Wellisch Arnold ácsmesterrel faszerkezetű, faragott verandát építtetett, sőt, ismertek Ray Dezső bővítésről szóló tervei is, melyek sosem valósultak meg – ellentétben Löllbach Kálmán 1913-as rajzaival, melyek nyomán bővítették a hátsó traktust.

Hild József | Karczag-villa, Budapest | Kitervezte.hu

A második világháború sok más műemléképülethez hasonlóan ennek az épületnek sem segített. 1952-ben államosították, majd két lakást alakítottak ki benne, a helyzetet a felújításnak szánt, 1956-1960 közt folyt, a háború utáni újjáépítési munkákban jeleskedő Lipták Irén terveit dicsérő munkák pedig csak tovább rontották.

A négyszáz négyzetméteres alapterületű villa az ezredforduló utánig a magyar államé volt, de ekkor előbb a lapkiadásáról ismert Budapesti Piac Kereskedelmi Rt., majd a lakásépítéssel foglalkozó, debreceni székhelyű Mester-Nívó Kft. vette át. 2007-ben az MSZP egykori helyettes honvédelmi államtitkára, Zámbori Mihály vásárolta meg, aki nyolc évvel később, 2015-ben adta azt tovább Barcza Mihály ügyvédnek, az MKB Bank Felügyelő Bizottsága elnökének, aki – egy, a Magyar Nemzet online felületén 2016. áprilisában megjelent cikk szerint – teljes felújításban gondolkodik, sőt, a teljes gombamentesítés mellett műemléki értékleltárat is készíttetett az épületről.

A főbejárat ma – Fotó: Vincze Miklós/24.hu

Állagmegóvási munkák az elmúlt években azonban láthatóan nem folytak rajta, sőt, az egykori angolkert ősfái néhány évvel ezelőtt egyetlen szempillantás alatt tűntek el, a villát pedig leginkább boka-, de néhol embermagasságú gaz veszi körbe. Négy oszlopával azonban továbbra is büszkén tekint Pest felé:

Fotó: Vincze Miklós/24.hu

 

Ez a villa sárga, épp úgy, mint számos másik műemlék, vagy évszázados ház. Tényleg ennyire népszerű volt ez a szín?

Igen, népszerű volt, csak épp nem az épületek megszületésének idején, hiszen a barokksárga szín a szocializmus műemlékvédelmének legnyilvánvalóbb bizonyítéka.

A szobák az elmúlt években számos hajléktalannak is otthont adtak, akik a parkettát, illetve az ablaktokokat, és az ajtók egy részét is hővé alakították, a kerítésen pillanatok alatt átmászó önjelölt graffitiművészek pedig feliratok és ábrák százait festették oda, ahol egykor csodás tapéták és festmények váltották egymást.

Szoba az épület hátsó traktusában – Fotó: Vincze Miklós/24.hu

A villát éveken át őrizték, így a vonatkozó muemlekem.hu-adatlapon megtalálható, 2009 nyarán feltöltött képeken még a nyílászárók, illetve a parketta részlete is látszik – igaz, utóbbi már szörnyű állapotban:

Zámbori két alkalommal is kért már engedélyt a láthatóan életveszélyes állapotú melléképület (az épület másik oldalán egykor egy másik melléképület is állt, szimmetriát alkotva) bontására, de a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal mindkét esetben megvétózta a kérést.

A melléképület most – Fotó: Vincze Miklós/24.hu

A magyar műemlékek közül számos példát említhetnénk, mely hasonló módon pusztul, hiszen a rendszerváltás óta számos, óriási értéket képviselő otthon került magántulajdonba – sok esetben azonban nem azért, hogy felújítás után egy, vagy több család otthonaként, hotelként, vagy kulturális intézményként működjön, hanem mindössze az értékes telek miatt, melyre a szomorú állapotú épületek összedőlése, vagy végzetes meggyengülése után, a bontási engedélyt lobogtatva új épületet emelhetnek.

És most próbálunk nem a Király utca 40-re gondolni, ami egészen véletlenül ugyanúgy Hild József munkája. Vagyis az volt.

Fotó: Vincze Miklós/24.hu

Köszönhető ez a magyar szabályozás kiskapuinak, hiszen a rossz gazdára mindössze pénzbírság róható ki, a gyorsan pusztuló épületek pedig nem kisajátíthatóak, hogy azután a kerület, a főváros, vagy az állam megmenthesse őket.

Bejárat a hátsó fronton –Fotó: Vincze Miklós/24.hu

A XII. kerületi önkormányzat, illetve a Katasztrófavédelem a vizsgálat lezárultáig nem tájékoztat az ügy fejleményeiről, így kérdéses, hogy szándékos gyújtogatás történt-e. Amennyiben igen, az önkormányzat feljelentést tesz a rendőrségnél, valamint a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központnál a komoly nemzeti értéket képviselő épület megrongálása miatt.

Elégedjünk meg egyelőre ennyivel, és reméljük, hogy az épület valamilyen csoda folytán a jövőben újra régi pompájában ragyog majd. Mást ugyanis úgysem tehetünk.

Információk és fotók: A budai hegyvidék első nyaralótelepei, in: Tanulmányok Budapest múltjából 2., 1933, Vasárnapi Ujság, 1855. szeptember 9., Budapesti Városvédő Egyesület, Kitervezte
vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.