Ha van film, ami egy az egyben Dwayne „A Szikla” Johnson életéről szóló parafrázis, akkor Központi hírszerzés biztosan az. A focistából lett pankrátorból lett színész ugyan sohasem volt CIA-ügynök, de az életútja hasonló a filmbéli karakteréhez, sőt még a Kevin Hart által megformált szerep is tartogat párhuzamokat.
A Központi hírszerzésben:
- Calvin Joyner (Kevin Hart) 1996-ban a gimnázium üdvöskéje, aki sulielnök, a színjátszókör prominens tagja és kiváló sportoló.
- Bob (Dwayne Johnson) ezzel szemben az ügyeletes túlsúlyos lúzer, aki énekel a zuhany alatt, s mindenki megalázza, kivéve Calvin.
- 20 évvel később Bob CIA-ügynök lesz és kigyúrja magát, munkáját remekül végzi, míg Calvin ugyan feleségül veszi a suli legjobb csaját, de „csak” egy mezei könyvelő.
- Bob pont a 20 éves érettségi találkozó előestéjén veszi fel a kapcsolatot Calvinnel a Facebookon, és ezáltal belecsöppen egy akcióba. Utóbbi Herkuleshez hasonlítja. Érthető miért. Metapoén.
Nos, a valóságban Dwayne Johnson:
- Szintén kövér kisfiú volt, aki már 8 évesen bokszolt, Elvist énekelt, Richard Pryor monológokat szavalt és jeleneteket játszott a Rocky-ból.
- Miamiban kriminológia és fiziológia szakon fejezte be az egyetemet, az amerikai focicsapat ünnepelt sztárja volt, sőt, az egyetemek nemzeti bajnokságán is rész vett. Itt ismerte meg későbbi nejét is.
- Hamarosan pankrátor lett, majd első filmszerepét is megkapta (A múmia visszatér Skorpiókirályaként).
- Manapság egyre másra kapja a szerepajánlatokat, social media jelenléte pedig az egyik legszórakoztatóbb az internetekben.
Szemmel láthatóan jól is érezte magát a szerepben, és jelenléte teljesen el is viszi a filmet, még úgy is, hogy főleg a filmidő vége felé a Központi hírszerzés tele van logikai bakikkal, és a gyorsan lezavart befejezés sem a legjobb. Viszont a rendező Rawson Marshall Thurber (Családi üzelmek) ismét csillogtatta, hogy a vígjátékos zsáneren belül remekül ért a színészvezetéshez: A Sziklából is kihozta a maximumot (bár elnézve a vele készült riportokat, Johnson a való életben is ilyen intelligens, cukifejű benga állat), sőt Kevin Hart is csak közepesen irritáló a szerepében, sőt, a film elején kifejezetten visszafogott.
Dwayne Johnson viszont egyre jobb, tényleg képes elvinni egy filmet a hátán, és nemcsak arra jó, hogy ő legyen a nagydarab csávó, aki mindenkit lenyomhatna a fenébe, hanem képes árnyalatokat is adni a szerepének. Ebben még a nem túl cizellált forgatókönyv is segítségére van, hiszen képes azt elhitetni, hogy a bárgyú vigyorú, unikornispólós, hasitasis melák valójában egy pszichopata őrült.
A film a fiatalkori traumák és párkapcsolati parák tengerén is jól lavírozik, még ha Hart neje pont annyit és csak akkor jelenik meg, ha lelkizni kell azon, hogy válságban van a házasságuk. A helyzetet azonban két ízben is A Szikla jelenléte menti meg, pusztán azzal, hogy ott van. Hart ugyan pont ekkor kezd el ripacskodva csapkodni és őrjöngeni, ahogy ezt korábban sokszor megtette már, de jelenléte jól van kontrollálva.
Egyetlen negatívum, hogy a film igazán csak akkor vicces, ha Johnson a naiv de professzionális ügynököt tolja, ugyanis hiányoznak az igazán vicces egysorosok (ezekért némiképp kárpótol a stáblista alatti bakiparádé). Lehet, hogy nem ez a nyár legjobb vígjátéka (nálam még mindig a Rendes Fickók az), de elcseszett buddy movie-ként ez is tök jól működik.
Központi hírszerzés (Central Intelligence). Színes, magyarul beszélő, amerikai akció-vígjáték, 105 perc, 2016. Értékelés: 6/10.
