Szijjártó Péter nagyjából annyiszor ad elő a Corvinus egyetemen, mint ahányszor Berki nemtornász Krisztián vendégszerepel a Mokkában, legutóbbi előadásán mi is ott voltunk. Mármint Szijjártóén, nem Berkién.
Szentségtörés
A miniszter – illetve szinte bárki, aki a magyar külpolitikáról beszél a kormányoldalon – mindig azzal kezdi, hogy egy új világrend jött létre, ehhez alkalmazkodott Magyarország úgy például, hogy most már nem csak külügyminisztérium van, hanem külgazdasági és külügyminisztérium.
„Néhány hónapja még szentségtörés lett volna arról beszélni, hogy egy új világrend jött létre”, ma meg tessék körülnézni, mi van itt Európában. A kontinens „a második világháborút követő legnagyobb kihívásával néz szembe”, itt érezhettem magam először a Nógrádi György Szabadegyetemen.
Háború
A magyar gazdaságot, elsősorban az exportot azonban kellemetlenül érintik, az orosz szankciók miatt a magyar gazdaság 2 milliárd dollárnyi kieséssel kell számolnia évente. Az EU Keleti Partnerség politikáját is elhibázottnak tartja a miniszter, Belaruszia Szijjártó szerint stabil politikai és gazdasági rendszerrel rendelkezik (bár a fehérorosz Lukasenkát Európa utolsó diktátorának tartják többen is, a szankciók felfüggesztéséről pedig itt írtunk – a szerk.), az EU mégis jegeli a fehérorosz kapcsolatokat.
Ha Amerika közeledhet Kubához, akkor Európa miért nem közeledik Fehéroroszországhoz?
A tárcavezető hosszan sorolta, miért is van válságban Európa, Nógrádi György Szabadegyetem második felvonás, végül megoldást kínált a problémára. Békeidőben jó és hasznos az EU által használt intézményi vezetés, „de ilyen időkben személyi vezetésre van szükség, Európa azonban fél ettől.”
Terror
Legalább annyira könnyelműen jelentette ki Szijjártó azt is, hogy a terror „mindennapi szinten van jelen” az életünkben, mint az elején azt, hogy „Európában háború van”. Ha Nógrádi a teremben ült volna, elégedetten dőlt volna hátra, igen, megcsinálta.
A terrorveszélyt gyorsan lerendezte. Ennyivel.
Rátérhetett a bevándorlási válságra, ami szerinte nem is bevándorlási válság.
Túlságosan súlyos a kihívás ahhoz, hogy a politikai korrektség ketrecébe zárjuk magunkat”, kezdte, fideszes politikus Orbánon kívül ritkán fogalmaz ennyire kendőzetlenül. „Ha nem beszélhetünk erről face-to-face, pacekba’, nem lehet megoldani a problémát.
Ami a miniszter szerint nem menekültválság, hanem népvándorlás, de minimum bevándorlási válság.
Megoldották
Szijjártó szerint azért beszélhet ilyen könnyen a bevándorlási válságról, mert „mi ezt megoldottuk.” Azt is elmondta, a többi ország hogyan oldhatná meg. Mivel ezek az emberek a szegénység és a politikai instabilitás miatt indultak útnak, ezt a kettőt helyben kell megoldani és kész.
Az egyik ismert reggeliző pehely pedig úgy készült, hogy felrobbant egy csokigyár és beterített egy gabonamezőt.
Magyarország megmutatta, hogy a problémát meg lehet oldani, simogatta meg Szijjártó a gyorstelepítésű drótakadályt.
De szegény GYODA azért okozott kellemetlen perceket is a tárcavezetőnek, legalább harminc külügyérrel tárgyalt, akik bírálták a magyar kerítést, de könnyen leszerelte őket. Megtudtuk, hogy működik a magyar külpolitika 2015-ben:
Térden
Colleen Bell nemrég ugyanezen az egyetemen ment neki a kormánynak, azóta kiderült, találkoztak és kellemesen elbeszélgettek. Szijjártó szerint a katonai-védelmi együttműködés kiválóak a két ország között, ugyanúgy, ahogy a gazdasági is, politikai kérdésekben „vannak nyitott kérdések”, ahogy azt a miniszter látja, de „helyén kell kezelni a prioritásokat.”
Majd szavakban földig hajolt Bell nagykövetasszony előtt:
A magyar-amerikai együttműködés sokkal kiegyensúlyozottabb, mint korábban volt, köszönhetően annak a nagykövetnek is közreműködéséért is, aki itt tartott előadást.
Szijjártó Péter a Heller Farkas Szakkollégium Szakmai Hetének nyitóelőadását tartotta.
Nyitókép: Marjai János / MTI
