Businessman on Laptop
Pénzügy

A NAV tudja, hogy baj van, ezért lépett

Tamásné Szabó Zsuzsanna
Tamásné Szabó Zsuzsanna

gazdaságos. 2016. 01. 19. 14:14

Mit tehet a vállalkozó, ha van egy szigorú NGM-rendelet, és egy megengedőbb NAV-os állásfoglalás? Az adószakértő szerint kivételesen győzhet a józan ész.
Korábban a témában:

Múlt héten írtunk arról, milyen pluszadminisztrációt okozhat a gépi számlázásban, hogy januártól a címadatoknál egy NGM-rendelet szerint külön rubrikában kell szerepeltetni a közterület nevét, jellegét, a házszámot, stb. (A változás előfutára annak, hogy 2017-től a számlázóprogramokat is online bekötnék a NAV-hoz.) A címadatok megbontása azt jelentheti az egyes cégeknél, vállalkozásoknál, hogy akár az összes partnernél át kell írni az addig egy rubrikában szereplő címeket több rubrikába. Ami az ügyfelek számától függően nem kevés időt, energiát és ráfordítást vehet igénybe.

Cikkünk megjelenése után azonban arra hívta fel a figyelmünket a Számlázz.hu, hogy a NAV decemberben kelt GYIK-je (gyakran ismételt kérdések) szerint mégsem kell megbontani a címadatokat.

Szóval van egy NGM-rendeletünk és a NAV-os GYIK, meg tanácstalan vállalkozók, akik nem tudják, hogy most akkor hogyan számlázzanak, megúszhatják-e a pluszadminisztrációt. Ennek jártunk utána.

Először a Magyar Könyvelők Országos Egyesületének alelnökét, Ruszin Zsolt adószakértőt kérdeztük, valamint a NAV-ot, mit szólnak mindehhez.
A NAV nem válaszolt, de mint kiderült, két állásfoglalást adtak ki a témában. Az első GYIK-et november 11-én, amiben még azt írták, hogy meg kell bontani a címadatokat (21.pont), aztán december 22-én korrigáltak, és már azt közölték a GYIK-ben, hogy nem kötelező a bontás (10. pont). Az első GYIK tehát a rendelet szellemében íródott, a második pedig felülírta azt. Holott a NAV nem jogalkotó, csak jogalkalmazó.

A NAV szembement az NGM-mel

Kiderült, Ruszin Zsolt számára is csak néhány napja vált ismertté, hogy (egy szerinte kis olvasottságú) NAV által közzétett “publikációban”, egy ún. GYIK-ben, ahogy ő fogalmazott „az adóhatóság kínjában szembement az NGM-mel”. A NAV pedig – legyen bármilyen jószándékú a szétbontás szabályának mellőzésével – nem teheti meg, hogy jogalkalmazóként felülírja a szabályozást – tette hozzá.

Az adószakértő azt javasolta, kérdezzük meg az NGM illetékeseit, hogy végül is a címbontást előíró passzus (a rendelet 2. melléklete) érvényes-e vagy sem. Megtettük. Ő maga is írt a minisztériumnak a helyzet tisztázása végett. (Novemberben egyébként már megtette ugyanezt, akkor azt a választ kapta, hogy a jogszabály “egyértelmű”, a részleges megbontásra nincs jogi lehetőség.) Az NGM-től sem érkezett válasz cikkünk megjelenéséig.

Ezután érdeklődtünk két számlázóprogrammal foglalkozó cégnél, ők hogyan látják a kérdést.

Nincs ellentmondás

A Számlázz.hu szolgáltatás-fejlesztési vezetője, Stygár László a következő választ küldte megkeresésünkre:

Bár a NAV-ot általában illik utálni, nekünk az elmúlt 15 évben számos pozitív gyakorlati tapasztalatunk gyűlt össze az adóhatósággal kapcsolatban – ezek közül a legfontosabb az, hogy adatok bekérésekor valójában nem a feltétlen büntetés a céljuk, hanem az, hogy minél hatékonyabban ellenőrizzenek. Hasonlóan a napi gyakorlathoz, az elvek mögött is mindig az ésszerűséget kell figyelembe vennünk. A kérdéses rendelet célja is az ellenőrzés támogatása volt, vagyis az, hogy az adóhatóság ellenőrzéskor a szükséges számlaadatokhoz elektronikusan hozzáférjen. Ha ez az eredeti cél teljesül, akkor a NAV nem fog belekötni abba, hogy pontosan hány adatmezőben szerepelnek a címadatok.

 

Az eredeti NGM-rendelet is mindössze lehetőséget adott a szétbontásra, de még ott sem volt egyértelműen leírva mint követelmény. A programtervezők megpróbáltak következtetni, rákérdeztek a NAV-nál, erre érkezett az állásfoglalás a hét adatmezővel kapcsolatban. De mivel kiderült, hogy ez nem életszerű, a december 21-i módosítás már közzé is tette az enyhítést.

 

Tehát a javaslatunk ilyen esetekben az, hogy mindig a rendeletek célját nézzük, ennek próbáljunk megfelelni, és ha így teszünk, nem kell aggódnunk a gyakorlati megvalósítás részletei miatt.

Kicsit vitába szálltunk, hiszen a rendelet 2-es számú mellékletében egyértelműen külön szerepel a számlabefogadó címénél a

  • közterület neve
  • közterület jellege
  • házszám
  • épület, stb.

És azt is írja a rendelet, hogy:

Adóhatósági ellenőrzés céljából az adóalany az xml formátumban megőrzött számla adatait a 2. melléklet szerint… köteles rendelkezésre bocsátani.

Jeleztük ezért a Számlázz.hu-nak, hogy szerintünk ez nem lehetőséget jelent, hanem kötelezettséget. Válaszul a  NAV 2. állásfoglalását idézték, mely szerint:

Az XSD sémában a 10 féle címadat közül csupán 3, azaz az irányítószám, a település és a közterület neve tartozik az ún. kötelező mezők közé. Ezeket szükséges elkülöníteni. Azonban a közterület neve egy 1-100 karakterig terjedő szöveges mező, így például az XSD szerint elfogadható az a megoldás, ha az irányítószám és város megjelölésén kívül minden címadat ebben a mezőben szerepel, vagyis nem lesz hibás az XML állomány. Ugyanakkor az adózóknak törekedniük kell arra, hogy lehetőleg teljes körű adatszolgáltatást nyújtsanak.

A Számlázz.hu egyértelműen állítja, hogy ehhez a NAV-os állásfoglaláshoz (decemberi GYIK) kell tartaniuk magukat a vállalkozóknak. Vagyis nem kell megbontani a címet. Véleményük szerint egyébként nem áll egymással ellentétben az NGM-rendelet és a NAV-os állásfoglalás. Azt is hozzátették, természetesen az XML náluk is úgy szerepel, ahogy azt a rendelet megköveteli.

Ellentmondásos a tájékoztatás

A Kulcs-Soft Számítástechnikai Nyrt. is reagált megkeresésünkre, és elküldte állásfoglalását az NGM-rendelet kapcsán a címadatok kezelése körül kialakult ellentmondásos tájékoztatással kapcsolatban. Elöljáróban hangsúlyozták, az a céljuk, hogy a törvényi változásokat betartva a lehető legtöbb szabadságot adják a programjaik használatánál. Majd emlékeztettek rá: a számlázószoftvereknek januártól tartalmazniuk kell az adatexport funkciót, hogy az adózó a 2016.01.01 után kiállított számlák adatait, egy az NGM-rendelet 3. mellékletében megadott (xsd) struktúra szerint kérésre a NAV rendelkezésére bocsáthassa.

Hozzátették, hogy a sémafájl a kétezres években már megszokott címstruktúra szerint épül fel (közterület neve, jellege, házszám, épület, emelet, stb) viszont ismert informatikai probléma, hogy nem lehet kötelező minden mező, a különböző variációban előforduló adatok miatt, amire példát is hoztak (utca, házszám, emelet ajtó kontra puszta).

A pontos nyilvántartás miatt szerintük a NAV és az NGM hosszú távon nem fog megelégedni a 2. GYIK-ben leírt (elfogadható) megoldással (ami megengedi, hogy egy rubrikában legyenek a közterületi adatok, ne felbontva), mivel az így beküldött adatokból úgy vélik, nehezebben deríthetőek ki összefüggések. Megemlítették továbbá, hogy a 2. számú GYIK-ben szerepel az is, hogy „…az adózóknak törekedniük kell arra, hogy lehetőleg teljes körű adatszolgáltatást nyújtsanak.”

A fentiek alapján mint írták, a Kulcs-Soft szoftvereiben a címkezelést úgy alakította ki, hogy azok az ügyfelek, akik szeretnék precízen az NGM rendelet 3. mellékletében szereplő (korábban az elektronikus számlák kezelésénél már bevezetett) részletes struktúra szerint kezelni az ügyfélcímet, megtehessék. A címadatok ellenőrzésekor viszont az ügyfélnek lehetősége nyílik módosítás nélkül is eltárolni címadatot. Ezáltal a szoftver lehetőséget ad az NGM-rendelet betartására, de biztosítja az attól való eltérést is.

Akkor hogyan is számlázzunk?

Ez ideáig mind remek, de mit csináljon most az egyszeri vállalkozó, aki meg akar felelni a szabályoknak, és ha nem muszáj, nem bíbelődne felesleges címbontással? Igazodjon a rendelethez, és klimpírozza be külön a közterület adatait minden ügyfélnél? Vagy (gondolva arra, hogy úgyis a NAV fog ellenőrizni), hagyja az egészet a fenébe?

Ruszin Zsolt szerint a NAV tudja, hogy baj van, ezért lépett. Ezt arra értette, hogy a címbontást előíró NGM-rendelet, mint korábban írtuk, szabálytalan (ütközik az EU-s irányelvvel), ezért fel kell oldani. (Meg egyébként az adószakértő szerint értelme sem sok van.)

Véleménye szerint igen dicséretes, hogy a Számlázz.hu rugalmasan próbált eljárni. Főleg, ha sikerült nekik elérni, hogy változás legyen. Az adószakértő ugyanis arra számít, hogy visszakozás jön rendeleti szinten is. Vagyis, hogy törölni fogja a címbontási előírást az NGM.

Szerinte nem kell aggódni, nem kell megfelelni a túlszabályozott rendeletnek. Magyarul nem muszáj felbontani a címadatokat. Személy szerint bízik benne, hogy a józan ész végül rendeleti szinten is győzni fog.

Tipp: cikkünk megjelenése után kaptunk levelet a Kkv-ügyvitel blogtól, akik 7 egyszerű lépést ajánlanak azoknak, akik nem bíznak abban, hogy a józan ész végül győzni fog, és mindenképpen meg akarnak felelni az előírásoknak, de nem kívánnak sok időt rászánni arra, hogy szétbontsák a címadatokat. Egyébként ők is egyetértenek Ruszin Zsolttal. Ettől függetlenül javaslataikkal  segíteni szeretnének azoknak, akik igazodni szeretnének a rendelethez.

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Elszámolás után: nem lett sokkal jobb a hitelfizetési képességünk
Szolnok, 2015. december 22.
Szakember dolgozik egy saját erõbõl épülõ családi házban Szolnokon 2015. december 22-én. A kormány a magánépítkezõknek is biztosítaná az alacsonyabb lakásépítési áfát, miután a vállalkozók által épített új lakásokat a parlament döntése szerint januártól 27 százalék helyett már csak 5 százalék áfa terheli a következõ négy évben.
MTI Fotó: Bugány János3 dolog, amire érdemes odafigyelni új lakás vásárlásánál