Gazdaság
számla (Array)

Jogi akadályba ütközik a kormány legújabb adómegfogó terve

Tamásné Szabó Zsuzsanna
Tamásné Szabó Zsuzsanna

gazdaságos. 2015. 08. 17. 13:16

Az adótanácsadó szerint a számlázórendszerek NAV-os bekötésénél sem a bevezetés költségei, sem a várt eredmények nem ismertek, így nem is biztos, hogy megérné a fáradozást a dolog. 

Korábban a témában:

Mi is lehoztuk júliusban az új adóelkerülés-ellenes eszköz ötletét,  vagyis azt, hogy a számlázóprogramokat (szoftvereket) is bekötnék az adóhatósághoz. 

A Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesületétének elnöke, Zara László szerint viszont az összes vállalkozás számlázásának bekötése a NAV-hoz jogi és gyakorlati akadályokba ütközik, így jelenleg az elektronikusan vagy számítógépes támogatással kiállított számlák valós idejű adatszolgáltatása sem volna hatékony az adócsalások megelőzésében. Mivel sem a bevezetés költségei, sem a várt eredmények nem ismertek, így nem lehet tudni, hogy mennyire érné meg az ötlet megvalósítása.

Zara László hosszabb írásban fejti ki aggályait az egyesület honlapján, de a leglényegesebb kétségek a számlázó programok bekötésével kapcsolatos információhiányból fakadnak. Pankucsi Zoltán helyettes államtitkár nyilatkozta a Napi Gazdaságnak, hogy a kormányzat már dolgozik azon, hogy be lehessen kötni a cégek számlázó rendszereit az adóhivatalhoz, amely megakadályozná az adócsalásokat. Ennél többet azonban nem árult el az új rendszer működéséről.

Logikusnak tűnhet, de

Az ötlet valós alapja az a változás, amely 2016. január elsejétől lép életbe. Ettől kezdve csak olyan számlázóprogramot lehet majd használni, mely rendelkezik „adóhatósági ellenőrzési adatszolgáltatás” funkcióval, és az ellenőrzések során adatot tud exportálni. Ez azonban nem teremt folyamatos és valós idejű adatátvitelt, csak az ellenőrzéskor gyorsítja majd a lekérdezést, így ez nem lesz alkalmas a megelőzésre vagy az előzetes kockázatelemzésre. Az egyesület elnökének írásából kiderül, hogy bármennyire is logikusnak tűnhet, innen még egyáltalán nem vezet könnyű és rövid út a valós idejű és valóban teljes körű adatszolgáltatás bevezetéséhez.

Zara László a jelenlegi jogszabályi keretek között nem tartja elérhetőnek a vállalkozások teljes körét. Ugyanis az EU áfairányelv nem teszi lehetővé, hogy a nemzeti jogszabályok kötelezővé tegyék minden vállalkozás számára az elektronikus számlázást, vagyis a számlatömbös vállalkozások számláit továbbra sem fogja látni a hatóság.

Továbbá ahhoz, hogy valóban fel lehessen tárni az adócsalásokat, nemcsak a „szállítók”, hanem a „vevők” adószámát is fel kellene tüntetni a bizonylaton.

Az áfairányelv tiltja azt is, hogy az abban meghatározott számlázási szabályokon túlmenően bármely uniós tagország általános jelleggel többletkötelezettséget írjon elő. Ha pedig a vevő adószáma nem szerepelhet a számlán, akkor számlázási adatokból nem lehet majd automatikusan ellenőrizni az áfabevallásokat. A magyar szabályozás persze ezt semmibe veheti, de akkor felmerülhet egy újabb kötelezettségszegési eljárás a magyar állam ellen.

Ráadásul, mivel jelenleg még sokan használnak nem elektronikus (nem kinyomtatott) vagy számítógéppel támogatott (géppel készített, de papírra nyomtatott) számlázást, ezért az ötlet megvalósítása több 100 ezer vállalkozásnak jelentene pluszköltséget és feladatot. Ezen túlmenően minden számlázóprogramot használó vállalkozónak is újabb költséget okozna a programok módosítása és az online NAV-kapcsolat miatt. Ez pedig az online pénztárgépek tapasztalatai alapján reálisan 5-8 évet venne igénybe, és egyelőre azt sem tudjuk, hogy mennyibe kerülne a rendszer kiépítése a hatóság oldalán. A vállalkozások és a hatóság oldalán felmerülő pluszköltségek megtérülését csak akkor lehetne felmérni, ha a NAV elárulná, hogy ettől az intézkedéstől mennyi plusz bevételt remélnek.

Lehet, hogy át kellene még gondolni ezt

Zara László tehát úgy véli: „A vállalkozások számlázó szoftvereinek bekötése a NAV-hoz egy olyan rendszer kiépítésének ötlete, amely jelen jogszabályi keretek között megkerülhető lenne, miközben a becsületes adózókra plusz költségeket és plusz feladatokat róna. Így csak az érintettekkel (minden vállalkozói érdekképviselettel, az adózási és könyvelői szakmai szervezetekkel) és más, például informatikai szakértőkkel történő egyeztetések után tartjuk csak megvalósíthatónak az ötletet. Azt viszont már most elutasítjuk, hogy a későbbi adatszolgáltatás „kézzel”, a könyvelők vagy a vállalkozások közvetlen közreműködésével történjen.”

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.