Gazdaság

Zavart okozott Orbán Legnagyobb Dobása

Ember Zoltán
Ember Zoltán

újságíró. 2016. 11. 18. 13:55

Korábban a témában:

Orbán Viktor briliánsan zavaros beszédet mondott csütörtökön, a kormány által szervezett Regional Digital Summit elnevezésű, nemzetközi autóipari konferencia megnyitóján. Mint arról beszámoltunk, a miniszterelnök ezen az eseményen jelentette be – teljesen váratlanul – hogy jövőre egy számjegyű, 9 százalékos és arányos lesz a vállalati nyereségadó. (Jelenleg  500 millió forintos pozitív adólapig 10 százalékos adókulcsot kell alkalmazni, efelett pedig 19 százalékost.) Szerinte az adócsökkentés a nagyarányú járulékcsökkentéssel együtt még inkább versenyképesség teszi majd Magyarországot.

Mindehhez sikerült háttérként berántania a visegrádi országok közlekedési minisztereit, a hazai Telekom és – kisebb részben – a járműgyártó szektor felső vezetőit, akik a miniszterelnök beszéde után a színpadon írtak alá egy sor gazdaságdiplomáciai megállapodást egymással és a kormánnyal. A miniszterelnök, ahogy ilyen alkalmakkor szokta, tökéletesen a külföldi autógyártók szája íze szerint beszélt, miközben a magyar kisvállalkozóknak is ígért valamit. Hitet tett a digitalizáció és robotika mellett, de megígérte, hogy a kormány megvédi a magyar embereket annak káros hatásaitól (munkahelyek elvesztése). Ismét odaszúrt Brüsszelnek (kvázi magának is), hogy nem találta meg az ellenszert az európai versenyképesség tartós csökkenésére, miközben bezzegországokként állította be a visegrádi négyeket az autógyártás területén.

A miniszterelnök beszéde így önmagában zavarosra sikerült (digitalizáció + autógyártás + visegrádi négyek = nagyobb magyar versenyképesség), ám ezt még jobban elhomályosította a Legnagyobb Dobás bejelentése.

A Legnagyobb Dobás – mindig kell egy kis szenzáció – most az egy számjegyű vállalati nyereségadó bejelentése volt. Orbán szerint ettől hazánk versenyképesebb lesz, Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter pedig úgy fogalmazott: mindez 145 milliárd forintos pluszt jelent a vállalkozásoknak, de a költségvetési bevételkiesést ellensúlyozza a 2017-es költségvetésben a 200 milliárd forintos tartalék. Hozzátette: a járulékcsökkentés és az egykulcsos társasági adó miatti versenyképesség-növekedés révén 3-5 százalékos lehet a GDP-növekedés. Igaz, azt nem mondta, hogy mikorra.

Varga Mihály
Fotó: Neményi Márton

Nem értik

A Legnagyobb Dobás bejelentése meglehetős zavart okozott a gazdasági elemzők körében. Bár a kormánynak is tanácsot adó nemzetközi adótanácsadó cégek üdvözlik a lépést, független elemzők már nem lelkesednek ennyire. A nemzetközi adótanácsadók szerint főként a – döntően külföldi hátterű – nagyvállalatok járnak jól a csökkentéssel, hiszen ők most 19 százalékkal adóznak, és ez szerintük jó lesz a magyar gazdaságnak is. Elemzők ugyanakkor aggályosnak tartják azt a módot, ahogy meglépte a csökkentést a kormány, és nem értik, miért van erre szükség. Az is problémás, hogy valójában kik járnak jól a döntéssel, mondják.

Átláthatóság szempontjából súlyos törvénysértésben van a kormány – mondta a 24.hu-nak Romhányi Balázs, a Költségvetési Felelősségi Intézet vezetője. Hivatalos indok szerint azért fogadtatta el a kormány a parlamenttel júniusban a költségvetést, hogy kiszámíthatóságot teremtsen. Erről most nyilvánvalóan szó sincs. Ugyancsak hiányoznak a törvény által előírt hatásvizsgálatok, és nincs alappálya-előrejelzés sem, tette hozzá.

Ráadásul azt sem lehet tudni, mi lesz a különadókkal és az adókedvezményekkel. A titkolózás is azt bizonyítja, hogy a kormány a piaci szereplőkkel történő alkukkal, teljes ágazatok testére szabott adópolitikával kormányoz, ami nem törvényes, hangsúlyozta.

Arra a kérdésünkre, miszerint lehetséges-e, hogy a kormányzat a londoni pénzügyi multikra hajt a legalacsonyabb nyereségadóval Európában, elmondta: ennek szinte semmi esélye. Ha ezeket a cégeket célozta volna meg a kormány, és tényleg lát 145 milliárd forint tartós mozgásteret a költségvetésben, akkor sokkal kézenfekvőbb lett volna a pénzügyi szektort terhelő különadókat csökkenteni.

Adóparadicsom? Hát persze!

Kérdésünkre Romhányi azt is elmondta: bár ő nem politikai szakértő, a Brexit és az amerikai választások eredménye után össze lehet rakni egy olyan történetet, hogy középtávon jelentősen csökkent az adóoptimalizáló cégek elleni európai-amerikai összefogás esélye, ezért a kormány adóoptimalizáló cégeket kíván bevonzani Magyarországra. Ez azonban – bár a költségvetési helyzetet javítja – nem teremt munkahelyeket, nem járul hozzá a beruházások növekedéséhez.

Ezzel kapcsolatban emlékeztetett Írország példájára, ahol két éve 26 százalékkal növekedett a GDP, de csak papíron.

Hiába csináltak az írek adóparadicsomot az országból, sem a fogyasztásban, sem a foglalkoztatásban nem látszott náluk ekkora fejlődés. Könnyen járhat így Magyarország is, mondta a kormány adóparadicsomi terveiről.

Az EU-források mellé most már a nemzetközi adóelkerülés támogatása is segíthet finanszírozni az egyébként hosszú távon rossz gazdaságpolitikát, tette hozzá.

Építőipar, kiskereskedelem lehet a nyertes

Szerinte sem a magyar kisvállalkozások, sem a multik nem fogják megérezni a csökkentést. A kicsiknek az 1 százalékos csökkentés túl kevés, a külföldi járműgyártók például a nagyarányú adókedvezmények és a milliárdos beruházási támogatások miatt már most sem fizetnek érdemi társasági adót. Romhányi azt mondta:

Leginkább egy magyar hátterű, kevéssé innovatív, dominánsan alacsonyan képzett munkaerőt foglalkoztató lobbi-csoport járhat jól a társasági adó egységesítésével, várhatóan azért, hogy kompenzálja őket a kormány a tervezett nagyarányú minimálbér-emelésért cserébe.

Ilyenek lehetnek például a magyar tulajdonú kiskereskedelmi hálózatok nagyobb tagjai vagy a kellően jövedelmező hazai ipari, építőipari cégek, mondta.

Romhányi véleményével egybecseng a HVG elemzése, amely szerint önmagában torzítja az adórendszert az ágazati különadók gyakorlata. Az utóbbiból befolyó summa (480 milliárd forint) önmagában nagyobb, mint a teljes társaságiadó-bevétel. A cikk szerzője, Farkas Zoltán véleménycikkében azt írja: ha a magyar gazdaság összes vállalkozása, a nyeresége után ennél (480 milliárd) kevesebbet fizet a költségvetésbe, akkor a gazdaság még jobban kettészakad: a megadóztatott szektorokat már-már brutális méretű terhek sújtják,

miközben például az ipari, építőipari tevékenység Európa legalacsonyabb kulcsával adózik.

E felvetések egymásra vetítéséből az következik, hogy a kormány legújabb adócsökkentésén a Mészáros Lőrinc, Garancsi István érdekkörébe tartozó építőipari vállalkozások (illetve a piaci alapon működő, más hazai ingatlanfejlesztők is), vagy például a kormányhoz közel álló, magyar tulajdonú, kiskereskedelmi hálózatok már biztosan nyernek. Cserébe pedig a kormány azt várja e cégektől, hogy lépjék meg a nagyarányú minimálbér-emelést.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Picture taken on June 25, 2013 in Aachen, western Germany, shows British actor and UNICEF Goodwill Ambassador Roger Moore and his Danish wife Kristina Tholstrup waving from a carriage as they visit the CHIO World Equestrian Festival.
Moore, who will forever be remembered for playing the womanising superspy James Bond, died May 23, 2017, aged 89, his family announced in a statement. / AFP PHOTO / dpa / Henning Kaiser / Germany OUT
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.