Gazdaság

Zavart okozott Orbán Legnagyobb Dobása

Ember Zoltán
Ember Zoltán

újságíró. 2016. 11. 18. 13:55

Korábban a témában:

Orbán Viktor briliánsan zavaros beszédet mondott csütörtökön, a kormány által szervezett Regional Digital Summit elnevezésű, nemzetközi autóipari konferencia megnyitóján. Mint arról beszámoltunk, a miniszterelnök ezen az eseményen jelentette be – teljesen váratlanul – hogy jövőre egy számjegyű, 9 százalékos és arányos lesz a vállalati nyereségadó. (Jelenleg  500 millió forintos pozitív adólapig 10 százalékos adókulcsot kell alkalmazni, efelett pedig 19 százalékost.) Szerinte az adócsökkentés a nagyarányú járulékcsökkentéssel együtt még inkább versenyképesség teszi majd Magyarországot.

Mindehhez sikerült háttérként berántania a visegrádi országok közlekedési minisztereit, a hazai Telekom és – kisebb részben – a járműgyártó szektor felső vezetőit, akik a miniszterelnök beszéde után a színpadon írtak alá egy sor gazdaságdiplomáciai megállapodást egymással és a kormánnyal. A miniszterelnök, ahogy ilyen alkalmakkor szokta, tökéletesen a külföldi autógyártók szája íze szerint beszélt, miközben a magyar kisvállalkozóknak is ígért valamit. Hitet tett a digitalizáció és robotika mellett, de megígérte, hogy a kormány megvédi a magyar embereket annak káros hatásaitól (munkahelyek elvesztése). Ismét odaszúrt Brüsszelnek (kvázi magának is), hogy nem találta meg az ellenszert az európai versenyképesség tartós csökkenésére, miközben bezzegországokként állította be a visegrádi négyeket az autógyártás területén.

A miniszterelnök beszéde így önmagában zavarosra sikerült (digitalizáció + autógyártás + visegrádi négyek = nagyobb magyar versenyképesség), ám ezt még jobban elhomályosította a Legnagyobb Dobás bejelentése.

A Legnagyobb Dobás – mindig kell egy kis szenzáció – most az egy számjegyű vállalati nyereségadó bejelentése volt. Orbán szerint ettől hazánk versenyképesebb lesz, Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter pedig úgy fogalmazott: mindez 145 milliárd forintos pluszt jelent a vállalkozásoknak, de a költségvetési bevételkiesést ellensúlyozza a 2017-es költségvetésben a 200 milliárd forintos tartalék. Hozzátette: a járulékcsökkentés és az egykulcsos társasági adó miatti versenyképesség-növekedés révén 3-5 százalékos lehet a GDP-növekedés. Igaz, azt nem mondta, hogy mikorra.

Varga Mihály
Fotó: Neményi Márton

Nem értik

A Legnagyobb Dobás bejelentése meglehetős zavart okozott a gazdasági elemzők körében. Bár a kormánynak is tanácsot adó nemzetközi adótanácsadó cégek üdvözlik a lépést, független elemzők már nem lelkesednek ennyire. A nemzetközi adótanácsadók szerint főként a – döntően külföldi hátterű – nagyvállalatok járnak jól a csökkentéssel, hiszen ők most 19 százalékkal adóznak, és ez szerintük jó lesz a magyar gazdaságnak is. Elemzők ugyanakkor aggályosnak tartják azt a módot, ahogy meglépte a csökkentést a kormány, és nem értik, miért van erre szükség. Az is problémás, hogy valójában kik járnak jól a döntéssel, mondják.

Átláthatóság szempontjából súlyos törvénysértésben van a kormány – mondta a 24.hu-nak Romhányi Balázs, a Költségvetési Felelősségi Intézet vezetője. Hivatalos indok szerint azért fogadtatta el a kormány a parlamenttel júniusban a költségvetést, hogy kiszámíthatóságot teremtsen. Erről most nyilvánvalóan szó sincs. Ugyancsak hiányoznak a törvény által előírt hatásvizsgálatok, és nincs alappálya-előrejelzés sem, tette hozzá.

Ráadásul azt sem lehet tudni, mi lesz a különadókkal és az adókedvezményekkel. A titkolózás is azt bizonyítja, hogy a kormány a piaci szereplőkkel történő alkukkal, teljes ágazatok testére szabott adópolitikával kormányoz, ami nem törvényes, hangsúlyozta.

Arra a kérdésünkre, miszerint lehetséges-e, hogy a kormányzat a londoni pénzügyi multikra hajt a legalacsonyabb nyereségadóval Európában, elmondta: ennek szinte semmi esélye. Ha ezeket a cégeket célozta volna meg a kormány, és tényleg lát 145 milliárd forint tartós mozgásteret a költségvetésben, akkor sokkal kézenfekvőbb lett volna a pénzügyi szektort terhelő különadókat csökkenteni.

Adóparadicsom? Hát persze!

Kérdésünkre Romhányi azt is elmondta: bár ő nem politikai szakértő, a Brexit és az amerikai választások eredménye után össze lehet rakni egy olyan történetet, hogy középtávon jelentősen csökkent az adóoptimalizáló cégek elleni európai-amerikai összefogás esélye, ezért a kormány adóoptimalizáló cégeket kíván bevonzani Magyarországra. Ez azonban – bár a költségvetési helyzetet javítja – nem teremt munkahelyeket, nem járul hozzá a beruházások növekedéséhez.

Ezzel kapcsolatban emlékeztetett Írország példájára, ahol két éve 26 százalékkal növekedett a GDP, de csak papíron.

Hiába csináltak az írek adóparadicsomot az országból, sem a fogyasztásban, sem a foglalkoztatásban nem látszott náluk ekkora fejlődés. Könnyen járhat így Magyarország is, mondta a kormány adóparadicsomi terveiről.

Az EU-források mellé most már a nemzetközi adóelkerülés támogatása is segíthet finanszírozni az egyébként hosszú távon rossz gazdaságpolitikát, tette hozzá.

Építőipar, kiskereskedelem lehet a nyertes

Szerinte sem a magyar kisvállalkozások, sem a multik nem fogják megérezni a csökkentést. A kicsiknek az 1 százalékos csökkentés túl kevés, a külföldi járműgyártók például a nagyarányú adókedvezmények és a milliárdos beruházási támogatások miatt már most sem fizetnek érdemi társasági adót. Romhányi azt mondta:

Leginkább egy magyar hátterű, kevéssé innovatív, dominánsan alacsonyan képzett munkaerőt foglalkoztató lobbi-csoport járhat jól a társasági adó egységesítésével, várhatóan azért, hogy kompenzálja őket a kormány a tervezett nagyarányú minimálbér-emelésért cserébe.

Ilyenek lehetnek például a magyar tulajdonú kiskereskedelmi hálózatok nagyobb tagjai vagy a kellően jövedelmező hazai ipari, építőipari cégek, mondta.

Romhányi véleményével egybecseng a HVG elemzése, amely szerint önmagában torzítja az adórendszert az ágazati különadók gyakorlata. Az utóbbiból befolyó summa (480 milliárd forint) önmagában nagyobb, mint a teljes társaságiadó-bevétel. A cikk szerzője, Farkas Zoltán véleménycikkében azt írja: ha a magyar gazdaság összes vállalkozása, a nyeresége után ennél (480 milliárd) kevesebbet fizet a költségvetésbe, akkor a gazdaság még jobban kettészakad: a megadóztatott szektorokat már-már brutális méretű terhek sújtják,

miközben például az ipari, építőipari tevékenység Európa legalacsonyabb kulcsával adózik.

E felvetések egymásra vetítéséből az következik, hogy a kormány legújabb adócsökkentésén a Mészáros Lőrinc, Garancsi István érdekkörébe tartozó építőipari vállalkozások (illetve a piaci alapon működő, más hazai ingatlanfejlesztők is), vagy például a kormányhoz közel álló, magyar tulajdonú, kiskereskedelmi hálózatok már biztosan nyernek. Cserébe pedig a kormány azt várja e cégektől, hogy lépjék meg a nagyarányú minimálbér-emelést.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.