A szülők idén sem voltak restek elengedni fantáziájukat, ha újszülött gyermekükről volt szó. Bár a magyar utónév lista több mint négyezer keresztnevet tartalmaz, minden évben bebizonyosodik, hogy egyes szülőknek ez nem elegendő kínálat. Havonta átlagosan 30-40 kérelem érkezik a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetéhez, és ebből az utónév bizottság 10-15-öt pozitívan bírál el. Az ötfős grémium tagjai között van nyelvtörténész, szociolinvista, névtanos és stilisztikával foglalkozó szakember.
A bizottság jogszabályok és egy saját 14 pontos szempontrendszer szerint mérlegel a nevek elbírálásakor. Előbbiek közül a két legfontosabb, hogy Magyarországon magyar állampolgárnak csak magyar helyesírással lehet nevet bejegyeznie, illetve, hogy fiúanak csak fiúnevet, lánynak csak lánynevet lehet adni, rengeteg unisex név van ugyanis a világban.
A bizottság saját szempontjai közül az alábbi alapelveket érdemes kiemelni:
- Elismert, maradandó értéket képviselő klasszikus vagy mai ismert magyar nyelvű irodalmi, művészeti alkotásokban szereplő írói fantázianevek bejegyzését akkor javasolják, ha a név a magyar vagy az európai névkultúra valamelyik típusát képviseli, és az nem hátrányos a névviselőre.
- Az utónévlistán szereplő nevek becéző változatai abban az esetben javasolhatók bejegyzésre, ha az általuk képviselt típusnak már vannak hagyományai a névkincsünkben. A nevek túlzott, többszörös becéző formáit a bizottság nem javasolja (pl. Icuska, Katácska, Loncika, Gyuszkó, Misike). A férfinevek becéző formáit csak akkor támogatja a bizottság anyakönyvezésre, ha személynévi használatuk a középkorra nyúlik vissza, és ez hitelesen bizonyítható is (pl. Gergő, Janó).
- A köznévi eredetű és jelentésű fantázianevek esetében csak akkor javasolják a név bejegyzését, ha a név jelentése feltehetően nem lehet hátrányos a név viselőjére (pl. Csibécske, Felhő, Zápor), illetve ha a köznévi alak történetileg beleilleszthető névkultúránkba.
Az alábbi kritériumok egyes részleteibe bele lehet kötni, abban a tekintetben például, hogy pontosan mely név lehet hátrányos a viseléjőre, hiszen ha belegondolunk, gyakorlatilag bármelyik névből lehet fél pillanat alatt csúfolódó formát gyártani. A gyerekek pedig gyártanak is.
A bizottság tagjai között is vannak viták egy-egy kérelem sorsáról – meséli dr. Raátz Judit, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) tudományos munkatársa, névkutatója. A Néró névvel kapcsolatban például néhányan felvetették a név történelmi konnotációját, de a többség végül megszavazta, mondván, hogy a világ többi részén is adható, nemzetközi név.
És akkor most jöjjön egy rövid válogatás azokból a nevekből, amiket a bizottság 2016-ban visszautasított
Női nevek
- Fenyő
- Havadisa
- Főni (a Főnök szólító névből)
- Gyémi (a Gyémánt becézője)
- Táblácska
- Sziszi
- Cukorka
Férfi nevek
- Balaton
- Jinx
- Zété
- Ádmány (Ádám + adomány)
Hatvan éve is az kellett, ami nincs
Az egyediségre való törekvés a keresztnevek tekintetében egyáltalán nem újdonság, már a hatvanas években havonta több tucatjával érkeztek a kérelmek a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetéhez.
A Bodza nevet például a 80-as években fogadták el anyakönyvezésre, és ma már egy gyakori, viszonylag megszokott női név. Ladó János 1971-ben szerkesztett Magyar utónévkönyvében a nevek listájának összeállításában nagy szerepe volt a társadalmi igényeknek. Így a jegyzékbe belekerültek az önálló névként is bejegyezhető becenévi alakok: Aliz, Eliz, Zsóka <Erzsébet, Dóra<Dorottya, a felújított régi magyar személynevek: Ajtony, Apor, Kadosa, Bíborka, Dalma, Szemőke, az újabb keletkezésű névformák: Harmatka, Napsugár, Tavaszka, az idegen utónevek: Barbara, Dorisz, Félix, Viktor és néhány kettős keresztnév is: Annabella, Annamária
– mesél a névadás történetéről a kutató.
A nevek elbírálásánál azok eredetének is utána kell járni, és ez nem mindig egyszerű. Előfordul, olyan különleges nevet szeretnének a szülők, hogy a bizottság tagjai nem bukkanak a nyomára, annak ellenére, hogy számos idegen nyelvű névkönyvből dolgoznak, és szakértőket is fel szoktak kérni: a szanszkrit nevek miatt indológushoz, a vélhetően török eredetű nevek kapcsán a török külképviselethez fordulnak, vagy más nemzetközi névtani társaságoknak a tagjait keresik meg.
Megesik, hogy még így sem jutunk semmire, de nem akarjuk elutasítani a nevet. Ilyenkor a szülőket szoktuk megkérni, hogy segítsenek hiteles forrást keresni a név eredetének bizonyításához.
Most pedig mutatjuk 2016 legújabb neveit:
Női nevek
- Médeia
- Lotta
- Szítá
- Jáel
- Maminti
- Ánfissza
- Náni
- Lencsi
- Nilüfer
- Nurbanu
Férfi nevek
- Néró
- Rikó
- Dorel
- Sét
- Gáber
- Zev
- Bentli
- Levin
A török, héber és indiai nevek egyébként igen népszerűek a szülők körében. A Nilüfer lánynév török és perzsa eredetű, lótuszvirágot jelent. A Sét héber eredetű biblia név, Ádám és Éva harmadik fia jelentése: ’pótlás, elrendelt, odahelyezett’. De héber eredetű még a Zév és a Jáel is, a Gáber pedig arab gyökerű, a Jaber magyar helyesírású változata.
Levél Orbán Viktorhoz
A pozitív döntéseknek mindig nagyon örülnek a szülők, gyakran küldenek fotót az újszülöttről köszönetképpen.
Fellebbezésre nincs lehetőség, de ha valaki újabb információkkal rendelkezik a névről, azt elküldheti, illetve a kérelmet újra be lehet nyújtani, és alkalomadtán sikerrel is jár a kitartás – mondja dr. Raátz Judit.
Sokszor előfordul, hogy egy visszadobott név kapcsán a szülők újra írnak nekünk és felsorakoztatnak érveket, hiteles adatokat a névről. Volt már olyan, hogy megváltoztattuk a döntésünket, vagy éppen egy kompomisszumos megoldás mellett maradtunk, és választottunk közösen a szülőkkel egy hasonló hangzású nevet.
A szakember szerint érdemes lenne felülvizsgálni a jogszabályokat a kettős állampolgárok, illetve a más nemzetiségű felmenőkkel rendelkezők esetében. Hiszen ők a hagyományaikat továbbvíve szeretnének idegen nevet adni a gyermeküknek (pl. arab, török, laoszi stb.) Ezeket a neveket nem kellene az adható nevek listájában feltüntetni, illetve ebben az esetben az adott népcsoport helyesírását is engedélyezné.
