Már az elején azt kérdeztem, hogyan tudunk majd közösségeket fejleszteni, hogyan bátorítsuk a helyi civil szerveződéseket, ha a kormány éppen hadban áll a civilekkel, és pozitív értelemben már használni sem lehet ezt a szót. Azt mondták, hogy nem kell törődni vele, mert ebben a programban függetlenül lehet majd dolgozni.
mesélte a 24.hu-nak a Cselekvő Közösségek program egyik – már csak volt – mentora, aki júniusban kapta meg a kirúgásról szóló értesítést. Hozzátette:
Az elején, igen, el is hittük, hogy lehet majd dolgozni, mert a meghirdetett mentori helyek nem voltak előre leosztva, a válogatásnál és a felvételnél úgy tűnt, csak a szakértelem és a szakma elkötelezettség számított.
A decemberben meghirdetett programra 61 mentort vettek fel. A csapat tagjai elvégezték az akkreditált kulturális közösségfejlesztő képzést, majd április 4-én átvették a tanúsítványt, amely feljogosította őket a részvételre az uniós projektben.
Az egyhónapos bentlakásos képzés és a szintén egyhónapos vizsgák alatt a program vezetői végig azt hangoztatták, hogy mi egy jól működő csapat vagyunk, együtt vagyunk, mindenki bízhat a másikban.
Aztán jött a négy hónapos próbaidő vége, és 20 mentort teljesen váratlanul, minden előzmény nélkül kitettek a programból. (Egy mentor családi problémák miatt maga adta be a felmondást.) A leépítésükről küldött hivatalos értesítés semmilyen indoklást nem tartalmazott, és hirtelen megváltozott körülöttük a légkör, a bennmaradóknak is megtiltották, hogy bármilyen információt továbbadjanak nekik.
Az elvárások szerint a rendelkezésre álló 6,6 milliárd forintból legalább 360 településen kell elindítani valamilyen kezdeményezést kulturális, szabadidős vagy akár közbiztonsági területen, olyanokat, amelyek fejlesztik a helyiek egymás iránti felelősségtudatát, oldják a konfliktusokat, erősítik a civil aktivitást. A pénzt a most zajló uniós pályázatcsomag, a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) adja.
A honlap szerint a mentorcsapatot „nagy tapasztalattal és szakmai elismertséggel rendelkező kulturális közösségfejlesztőkből” állították össze, hiszen ők a „kulcsfigurái” a 18 megyére kiterjedő irodahálózatnak, A TOP pénzekre falvak, városrészek pályázhatnak, a mentorok feladata, hogy bátorítsák a civil kezdeményezéseket, a helyi kulturális életet, segítsenek a pályázatok elkészítésében, később pedig a támogatásokat elnyerő településeknek, szervezeteknek a megvalósításban.
Egy darabig úgy éreztük, hülyének néznek minket, amikor bizonyos helyeken előálltunk az ötleteinkkel, aztán lassan leesett, hogy miért.
A 24.hu-nak nyilatkozó exmentorok azt mondják, rövid idő alatt számos jelezést kaptak arról, hogy a polgármestereknek, helyi pártvezetőknek már megvannak a saját elképzeléseik, milyen rendezvényeket, eseményeket finanszírozzanak az uniós forrásokból. Azt is éreztették, hogy nem szeretnék, ha ezeket az elképzeléseket bárki megpróbálná keresztezni, különösen nem a 2018-as országgyűlési választás előtt.
A mentorok között tényként kezelik, hogy a projekt politikai súlyára „bizonyos helyeken” későn ébredtek rá, ezért már későn, menet közben káderezték le a társaságot. Aki az átvilágítás során nem bizonyult megbízhatónak, azt kitették a programból. Meglátásuk szerint itt már nemcsak az esetleges pártkötődés, de a szakmai viszonyulás, a civil kapcsolatok, vagy néhány elejtett megjegyzés is elég volt ahhoz, hogy valaki a leépítettek listájára kerüljön.
Hivatalosan azt lebegtetik, hogy szakmai vagy személyiségbeli alkalmatlanságunk miatt bocsátottak el minket, pedig az egész társaság tudja, hogy néhány nappal korábban még dicséreteket kaptunk a vezetőktől.
– mondja egyikük. A Cselekvő közösségek kiemelt uniós projektként indította a kormányzat, a 3 milliárdos keretet a Skanzen Szabadtéri Néprajzi Múzeum, az NMI Művelődési Intézet és az Országos Széchényi Könyvtár konzorciuma kapta.
A kirúgások ügyében kerestük az Emberi Erőforrások Minisztériumát, de a tárca azt tanácsolta, forduljunk a konzorciumvezetőhöz. Cseri Miklósnak, a Skanzen igazgatójának, az EMMI korábbi kultúráért felelős helyettes államtitkárának küldött kérdéseinkre azt írták, hogy a próbaidő során több mentor maga kezdeményezte szerződése megszüntetését, „több egyéb esetben” viszont valóban a konzorcium vezetői voltak a kezdeményezők.
A vezetők májusban összetett szakmai és személyiségi szempontok alapján értékelték a mentorok elmúlt háromhavi tevékenységét, amelynek eredményeként a próbaidő lejártát megelőzően több mentor esetében olyan döntés született, hogy megszüntetik szerződésüket.
Fotó: MTI/Kovács Attila
A Skanzen azt is állította, hogy a megüresedett álláshelyek problémáján már túl is léptek a konzorciumi partnerek”. A felmondásokat követően megkezdődött a megfelelő szakemberek felkutatása, ami azóta sikeresen le is zárult, „így ismét teljes létszámban működik a mentori hálózat”.
Ezt az állítást azonban cáfolni látszik, hogy a konzorcium valójában csütörtökön írt csak ki új pályázatot a mentorok pótlására.
