Salgótarján, 2016. február 28.
Választók töltik ki szavazólapjaikat a szavazófülkében a salgótarjáni Balassi Bálint Megyei Könyvtárban 2016. február 28-án. A városban idõközi polgármester-választást tartanak Dóra Ottó szocialista polgármester halála miatt.
MTI Fotó: Komka Péter
Belföld

Alkotmányellenes a kvótaügyi népszavazás – állítják a civilek

24.hu
24.hu

2016. 05. 04. 14:47

Korábban a témában:

A Kúriának nem lett volna szabad átengednie a kormány kvótaügyi népszavazási kérdését, mert az alkotmányellenes, nem tartozik az Országgyűlés hatáskörébe, és nem felel meg az egyértelműség követelményének – írja szerdai közleményében az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság, a Political Capital és a Társaság a Szabadságjogokért.

Mint ismert, a testület kedden elutasította a népszavazás kezdeményezése ellen benyújtott jogorvoslatokat, így várhatóan ősszel sor kerülhet a referendumra.

A kormány kérdése így hangzik:

Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?

A civil szervezetek felhívják a figyelmet a kormány 2010 után átalakította a népszavazás jogszabályi és intézményi környezetét, aminek köszönhetően a mindenkori hatalom ellenérdekeltjei csak rendkívüli nehézségek árán tudnak népszavazást kezdeményezni, illetve sikerre vinni.

Hozzáteszik, a kormány kvótaügyi népszavazási kérdésének azonban még az sem állta útját, hogy az – az alábbi okokból – nem felel meg az Alaptörvényben foglalt követelményeknek.

A Kúria jogszabálysértő döntése a kormány érdekeit szolgálja az Alaptörvény semmibevételének árán is

– olvasható a közleményben.

Álláspontjuk szerint a kormány kérdése többek között a következő okokból nem felel meg a jogszabályi feltételeknek:

  • Országos népszavazást csak az Országgyűlés döntési hatáskörébe tartozó témában lehet tartani. A kormány kvótaügyi népszavazási kezdeményezése azonban hamisan sugallja azt, hogy a népszavazás olyan parlamenti döntést eredményezhet, amely felülírná a közösen elfogadott uniós játékszabályokat, döntéseket.
  • A menekültügyi kvótaszabályozás terén az Európai Unióban képviselt magyar álláspontot a kormány határozza meg, ebben az Országgyűlés álláspontja nem köti a kormányt. Az Országgyűlésnek tehát nincs felhatalmazása dönteni arról, hogyan alakuljon az EU-s kvótaszabályozás. Az Unióban a más tagállamokkal közös döntéshozatalnak megvannak a maga szabályai, amit egyszer már elfogadtunk az Unióhoz való csatlakozással.
  • A Kúria szerint azonban a kormány népszavazási kérdése nem az uniós kvótaszabályozás felülírását célozza, hanem valami mást, amire az Országgyűlésnek bizonyára van felhatalmazása. A Kúria döntéséből azonban nem derül ki, hogy pontosan akkor mire is irányul a kvótaügyi népszavazási kezdeményezés.
  • A Kúria végzése hiába érvel amellett, hogy egyértelmű a kérdés, a választópolgárok számára továbbra sem lehet világos, mi a kormány által kezdeményezett népszavazás tárgya – ahogy az Országgyűlésnek sem lehet világos, a polgárok döntéséből milyen jogalkotási kötelezettsége keletkezik. Nem beszélhetünk legitim népszavazásról, ha a választópolgárok meghatározhatatlan értelmű kérdésről szavaznak, az Országgyűlés pedig biankó felhatalmazásként értékelheti a népszavazás eredményét.
  • A kormány által kezdeményezett népszavazás tehát nem szolgálhatja a népakarat kifejeződését, legfeljebb a kormány politikai céljait.

 

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.