Tudomány

Így bukott el az Oszmán Birodalom

Wikimedia Commons
Görög katonák a törökök elleni háborúban.
Wikimedia Commons
Görög katonák a törökök elleni háborúban.

A középkori világ egyik legnagyobb szuperhatalmának számító Oszmán Birodalom 103 éve, 1923. október 29-én szűnt meg. A bukott birodalom romjain ezen a napon kezdte felépíteni Mustafa Kemal Atatürk a modern kori Törökország alpjait.

Magyarországon leginkább a mohácsi tragédiáért felelős, hazánkat évszázadokon át fenyegető nagyhatalomként él fejünkben az Oszmán Birodalom. A 20. század elejére azonban már csak árnyéka maradt régi önmagának: az első világháború veszteseként a sèvres-i békeszerződés a törökök Trianonjaként csonkította meg az országot, megmaradt területein pedig a győztes hatalmak csapatai állomásoztak. Emellett súlyos gazdasági válság és komoly belső feszültségek gyötörték a hanyatló birodalmat, amelyek hatására fellángolt a török nacionalizmus.

A nacionalista csoportok élére Mustafa Kemal állt, aki tábornokként szolgált az első világháborúban. Nemzeti ellenállást hirdetett, és hadsereget toborzott, amellyel 1920 áprilisában képes volt megfosztani hatalmától az addigi kormányt és szultánt, majd Görögországgal és az antanttal hadba lépve egyesíteni a töröklakta területeket.

Hadi sikereikkel a törökök kiharcolták egy új békeszerződés aláírását 1923-ban, amely a sèvres-inél nagyobb területet határozott meg számukra. Ezt követően az antant csapatai kivonultak az országból, Mustafa Kemal pedig október 29-én kikiáltotta a Török Köztársaságot, amelynek első elnöke ő maga lett. A török nemzetgyűlés hivatalosan is az Atatürk, azaz a Törökök Atyja nevet adta neki.

Az Oszmán Birodalommal részletesen foglalkozunk a mohácsi csatát bemutató cikksorozatunkban is, amelynek részei alább olvashatók:

Itt állíthatod be, hogy a Google kereső elöl hozza a 24.hu-s találatokat

Ajánlott videó

Olvasói sztorik