Ma még csak behurcolt eseteket ismerünk, de már rövidebb távon is várható hazai fertőződés a dengue-lázzal. A kezeletlenül akár halálhoz vezető betegséghez többek között olyan erős ízületi, csont- és izomfájdalom társulhat, hogy »csonttörő láznak« is nevezik
– mondja a 24.hu-nak dr. Péterfi Zoltán infektológus.
A korán jött tavaszban egészen szokatlan módon már februárban aktiválódtak egyes csípőszúnyogok, köztük a kutatókat is meglepve a dengue-láz kórokozójának egyik fő potenciális hordozója, az ázsiai tigrisszúnyog.
A faj stabilan megvetette a lábát hazánkban, tűző napsütésben is agresszívan támad, ráadásul fő célpontja az ember, közvetlen közelünkben él és tenyészik. Laikus logika szerint innen már csak egy lépés az eddig „messzi tájak” problémájaként címkézett dengue hazai terjedése, és e feltételezés nem is áll messze a valóságtól.
Milyen a betegség lefutása és mi köze a tigrisszúnyoghoz? Elképzelhető-e dengue-járvány Magyarországon, illetve mit tehetünk ellene? Erről kérdeztük Péterfi Zoltánt, a Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ I. sz. Belgyógyászati Klinika Infektológiai Osztályának osztályvezetőjét.
Csonttörő láz
A dengue-lázat a hasonló nevű vírusok okozzák, emberről emberre nem terjednek, a fertőzéshez mindenképpen szükség van közvetítő, úgynevezett vektorfajokra. Esetünkben ezek az Aedes nembe tartozó szúnyogok, az egyiptomi csípőszúnyog (Aedes aegipti) és a már említett ázsiai tigrisszúnyog (Aedes albopictus), „szerencsére” még csak utóbbi telepedett meg Magyarországon.
Az emberi fertőződést követően, körülbelül egy hét lappangási idő után jelentkeznek klinikai tünetek: hirtelen fellépő – jellemzően magas – láz, a szemek mögött jelentkező fájdalom, hányinger, hányás, testszerte apró, halvány kiütések alakulnak ki, lassul a szívfrekvencia, megduzzadnak a nyirokcsomók, és fellép a már említett „csonttörő fájdalom” a csontokban, izmokban, ízületekben.
A láz néhány napos ciklusokban érkezik, elmúlik, majd újra fellángol, a betegség második hetében pedig viszketés, hámlás jelentkezik a tenyereken és a talpakon, illetve apró bevérzések jelennek meg a bőrön
– mondja a 24.hu-nak Péterfi Zoltán.
A panaszok többsége teljesen átlagos vírusfertőzésre utal, ezért így is kezelik, a dengue-t nem azonosítják, a tünetek pedig két héten belül maguktól elmúlnak. Súlyosabb esetekben viszont orvosi kezelésre lehet szükség, de mivel célzott gyógymód nem létezik, ez általában láz- és fájdalomcsillapításban, folyadékpótlásban merül ki. Nagyobb probléma akkor alakul ki, ha valaki újrafertőződik a vírus egy másik típusával.
Dengue vérzéses láz és dengue sokk szindróma
A dengue-vírusnak négy „változata”, úgynevezett szerotípusa létezik, és amikor valaki kilábalt a kórból, ezzel életre szóló immunitást szerez az adott szerotípussal szemben. Viszont kizárólag csak arra az egyre vonatkozik: amennyiben később egy másik szerotípus ismét megfertőzi, már sokkal komolyabb betegség alakul ki – nem a vírus szívja fel magát a következő menetre, hanem szervezetünk reakciójából van a baj.
Az immunrendszer ugyanis érzékeli, hogy találkozott már ezzel a kórokozóval, de nem tudja teljes biztonsággal beazonosítani, ezért kissé túlreagálja a fertőzést. Kialakul a Covid idején széles körben megismert citokinvihar, és ez már jóval súlyosabb klinikai állapot, a dengue vérzéses láz kialakulásához vezet.
A kezdeti tünetek itt is ugyanazok, amiket fent soroltunk, de aztán romlik a helyzet: orrvérzés, gyomor- és bélrendszeri, menstruációs vérzés, a nyálkahártyák vérzése, de szöveti vérzés is kialakulhat, a citokinvihar miatt pedig folyadékkilépés történhet az érpályából a szövetekbe, és jelentősen esik a vérnyomás. A dengue vérzéses lázból sokkal hosszabb a felépülés, végső esetben pedig
Célzott terápia híján a kezelés ez esetben is a tünetekre fókuszál, de Péterfi doktor kiemeli, hogy dengue esetén a nem szteroid alapú gyulladáscsökkentők például fokozzák a vérzés kockázatát – ezért (is) fontos a szakértő segítség és a vírus azonosítása. A dengue szövődményeként néha kialakulhat szívizomgyulladás, akut vesekárosodás, májelégtelenség, illetve még ritkábban a bénulással járó Guillain Barre szindróma.
Mi a helyzet Magyarországon?
Nagyon fontos kiemelni, hogy a betegség Magyarországon még messze nem igényel cselekvést a lakosság részéről, „csupán” elővigyázatosságot, amiről később ejtünk szót. Illetve létezik mind a négy szerotípus ellen védő vakcina, de még a WHO sem javasolja az oltást Európában – nem az oltóanyaggal van baj, hanem jelenleg felesleges, most még az inváziós szúnyogok elleni fellépéssel védekezhetünk a leghatékonyabban.
Az első, Európán belüli dengue-lázas megbetegedést 2010-ben regisztrálták, egy német házaspár „vitte haza” horvátországi nyaralásáról. Az ezt követő virológiai nyomozás kimutatta, hogy déli szomszédunkban sokak szervezetében megtalálható az ellenanyag, magyarán korábban fertőződtek, de ha tüneteik indokolták is, hogy orvoshoz forduljanak, a dengue-t nem azonosították. Azóta Európa mediterrán régióiban már sokszor leírták a betegséget és az érintett terület egyre növekszik. Magyarországon egyelőre csak behurcolt esetek ismertek, ám idén ebben nagy ugrást tapasztalhattunk.
Az eddigi évi 5-6 eset után 2024 áprilisáig már több mint 20 beteget regisztráltunk, csak idő kérdése, hogy mikor bukkan fel az első, itthon szerzett fertőzés
– emeli ki az infektológus.
Bár egyre több a tigrisszúnyog, és nő a behurcolt esetek száma, vagyis már a kórokozó is egyre gyakrabban van jelen, a szakember hozzáteszi: szerencsés helyzetben vagyunk, mert a hazai esetszám még mindig nem elég egy esetleges fertőzési lánc fenntartásához.
A vírus ugyanis 4-5 napig van a vérben (ritkán akár 12 napig is), ezt követően a szervekbe húzódik, és a szúnyog már nem tudja felvenni. Magyarán nagyon rövid idő alatt nagyon sok tigrisszúnyognak kellene meglátogatnia adott beteget ahhoz, hogy a kórokozó terjedni tudjon. Jelenleg tehát nincsenek meg a feltételek, de a behurcolt esetek és a vérszívók gyarapodása fényében ez csak idő kérdése.
Több ezer szúnyog egy deci vízből
És hogy mit tehetünk a tigrisszúnyogok ellen, sőt, miért csak mi magunk, egyénileg tehetünk ellenük? Fent hivatkozott cikkünkben írtunk arról, hogy a tigrisszúnyog leggyakrabban emberi vért szív, ezért igyekszik mellettünk maradni, rengeteg tenyészhelyet talál a kint hagyott autógumikban, talicskákban, vödrökben, tálkákban, pontosabban a bennük összegyűlt esővízben.
Élete során legfeljebb néhány száz méter sugarú körben mozog, vagyis kifejezetten emberi környezetben él és szaporodik: egyetlen deciliternyi víz elég ahhoz, hogy 1-2 hetente több ezer szúnyog árassza el a környéket. Irtásukat nem várhatjuk az államtól, mert a biológiai gyérítés nem jut el a kertekbe, illetve nappal aktívak, az esti órákban végzett kémiai gyérítés, permetezés, ködölés idején védett helyen lapulnak.
Egyénileg viszont nagyon is hatékonyan védekezhetünk, mindössze a tenyészhelyeket kell felszámolni: fordítsuk lefelé a vödröt, talicskát, rendszeresen borogassuk ki a felgyűlt vizet. Ha egy pár utcányi területen ezt mindenki elvégzi, a szűk körzetben mozgó tigrisszúnyog lehetetlen helyzetbe kerül. Amennyiben viszont egyetlen ilyen apró bölcső is marad, az valóban ezrével onthatja a vérszívókat.
Aki tényleg tenni akar ellenük, az hasznos tippeket, tanácsokat talál a Virológiai Nemzeti Laboratórium kutatói által üzemeltetett Pécsi szúnyog Facebook-oldalon – kiirtani nem tudjuk őket, de egyedszámukat alacsonyan tarthatjuk.
