Házi gyermekorvosok beszámolóira alapozott sajtóhírek szerint „terjed”, „tombol” a lepkehimlő Magyarországon. A fantáziadús elnevezés egy jóindulatú betegséget rejt, ahol a pozitív jelző persze relatív: normál esetben csak enyhe tüneteket okoz. A nagyon ritka szövődmények viszont súlyos állapotot eredményezhetnek, és a terhesség első felében akár vetéléshez is vezethetnek.
Mi a lepkehimlő, mivel jár a fertőzés, és mikor lehet veszélyes? Miért a kismamákat kell tőle a legjobban óvni? Dr. Nyul Zoltán egyetemi adjunktust, a PTE Klinikai Központ Gyermekklinika Fertőző Osztályának osztályvezető orvosát kérdeztük.
Lepkeforma ötödik betegség
A lepkehimlőt, orvosi nevén erythema infectiosumot, vagy a rejtélyesen hangzó, ugyancsak orvosi körökben használt ötödik betegséget a Parvovirus B19 vírus okozza. A fertőzés gyakran tünetmentes vagy jellegtelen, enyhe lefolyású, és csak az esetek mintegy 10–15 százalékában alakul ki a betegségre jellemző tünetegyüttes. Ezért többnyire fel sem ismerik, részben ennek következtében magas az átfertőzöttség: fiatal felnőttkorra ez az érték meghaladja az 50 százalékot, vagyis ekkorra már minden második ember átesett a fertőzésen.
Típusos esetben a betegség két szakaszban zajlik. Az első stádium tünetei enyhe légúti fertőzésnek felelnek meg: nátha, torokfájdalom jellemzi, előfordulhat izomfájdalom, fejfájás. Néhány nap után ezek megszűnnek, és egy panaszmentes idő után a 7–10. napon előtűnnek a tipikus jelek, ez az úgynevezett kiütéses fázis. Az orcákon és az orrnyergen kiterjedt bőrpír mutatkozik, szemből nézve mintha széttárt szárnyú lepkét formázna, innen az elnevezés.
A lepkére való utalás egyébként »hungarikum«, más nyelvekben nem jelenik meg ez a hasonlat, sok helyen »megpofozott arc betegségnek« hívják, ami kétségkívül ugyancsak szemléletes
– mondja a 24.hu-nak Nyul Zoltán.
És ha már a neveknél tartunk, honnan származik a katasztrófafilm címeként is helytálló ötödik betegség? Amikor elmúlt századok orvosai összegyűjtötték a gyerekkorban jellemző kiütéses betegségeket, elkezdték sorolni: kanyaró, skarlát, bárányhimlő, rubeola, lepkehimlő. Ez volt az ötödik a sorban, mára pedig gyakran így is emlegetik, főleg orvosi körökben – ha úgy tetszik, „hivatalosabb” megnevezés, mint a teljesen köznyelvi lepkehimlő.
Senki nem gondolná, hogy fertőz
Visszatérve a tünetekhez, az orcapír megjelenése után pár nappal a vállon, felkaron, combon, a tomportájékon, törzsön is összefolyó, piros kiütések jelentkezhetnek, amik néha viszkethetnek is, ezért könnyű allergiás csalánkiütésnek hinni. Az orcapír 4–5 nap után megszűnik, de a testszerte tapasztalható tünetek még nem: a piros foltok közepe elhalványul, gyűrűszerű, hálózatos képletekké válnak.
Ezek aztán eltűnnek, majd különböző hatásokra – például egy meleg fürdő után – előjönnek, majd megint eltűnnek és előjönnek. Ez az állapot 1–7 hétig tart, és ezzel ér véget a betegség. A lepkehimlő cseppfertőzéssel terjed, az első 7–10 napban a legfertőzőbb, a kiütéses fázistól már minimálisra csökken a fertőzőképesség, és ettől kezdve a bőrpírtól eltekintve egyéb tünet sincs. Ragályos vírusról van szó, laikus szóhasználattal úgy is fogalmazhatunk, rendkívül ügyesen terjed: akkor támad, amikor senki nem számít rá.
Így aztán, ha egy-egy csoportban, osztályban felbukkan a lepkehimlő jó eséllyel sokakat megfertőz. Célzott gyógyszer, terápia, nincs ellene, miként védőoltás sincs, de, amint már említettük, „jóindulatú” betegségről van szó, az esetek túlnyomó többsége csak enyhe panaszokat okoz. Gyógyszer híján spontán szűnik meg, vagyis immunrendszerünk idővel elbánik a vírussal, és ezzel életre szóló védettséget szerez.
Súlyos vérszegénység és vetélés
A fertőzés tehát alapvetően a járóbeteg-ellátást érinti, de ritkán előfordulhatnak kórházi ellátást igénylő súlyosabb fertőzések is, a vírus ugyanis gátolja a vörösvérsejtek képzését a csontvelőben. Egészséges gyerekeknél ez az átmeneti állapot nem jelent problémát, ám azoknál, akik valamilyen, a vörösvérsejtek életidejét csökkentő alapbetegségben szenvednek, már nagyon is komoly következményekkel járhat.
A vörösvérsejtek további csökkenése olyan súlyos vérszegénységet idézhet elő, amely már kórházi ápolást, vérátömlesztést igényel. Szerencsére csak átmenetileg
– emeli ki az orvos.
Ugyancsak nagyon ritkán jelentkező szövődmény lehet az ízületi gyulladás, a központi idegrendszer fertőzése vagy a szívizomgyulladás. A Parvovírus B19 vírus okozza még az úgynevezett kesztyű-zokni szindrómát, az elnevezés itt is beszédes: a kiütések ilyenkor a kéz- és a lábfejekre korlátozódnak.
A legfontosabb azonban az állapotos nők védelme, főleg a terhesség 5–20 hete kockázatos, ugyanis, ha a vírus átjut a méhlepényen, súlyos vérképzési zavarokat idézhet elő a fejlődő magzatban, sőt, a fertőzés akár vetéléshez is vezethet.
A feltételes mód azért indokolt, mert az anya fertőződése korántsem jelenti azt, hogy a vírus a magzatba is eljut, és ha mégis, akkor sem feltétlenül kell a legrosszabb kimenetelre számítani. Nyul Zoltán hangsúlyozza: azok a kismamák, akik még nem estek át korábban a fertőzésen, lehetőség szerint ne látogassanak gyermekközösségeket, vagy ilyenkor viseljenek szájmaszkot. Annak igazolására, hogy valaki átesett-e fertőzésen, hazánkban is rendelkezésre áll vérvizsgálati lehetőség.
