Egy friss tanulmány alapján a grönlandi jégtakaró az éghajlati válság miatt óránként átlagosan 30 millió tonna jeget veszít – írja a The Guardian. Ez 20 százalékkal több, mint korábban gondolták.
Egyes szakértők attól tartanak, hogy az olvadással felszabaduló édesvíz átalakíthatja az atlanti meridionális áramlási rendszert (Amoc). Ennek beláthatatlan következményei lennének a bolygóra nézve: a jelenség megzavarná a globális időjárási mintákat, ökoszisztémákat borítana fel, és veszélyeztetné az élelmiszerbiztonságot.
A globális felmelegedés következtében Grönland évtizedek óta jelentős jégveszteséget tapasztal. Az eddig alkalmazott technikák révén nyomon követhetik az óceánba áramló víz mennyiségét, a jórészt már víz alatt fekvő gleccserek visszahúzódását viszont nem.
A szakértők most műholdfelvételek alapján, mesterséges intelligencia segítségével elemezték, hogy miként alakult egyes gleccserek helyzete az 1985 és 2022 közötti időszak hónapjaiban.
„A Grönland körüli változások óriásiak, és mindenütt végbemennek, szinte minden gleccser visszahúzódott az elmúlt évtizedekben” – mondta Dr. Chad Greene, a NASA Jet Propulsion Laboratory munkatársa és a vizsgálat vezetője.
A folyamat bizonyosan érinti az Amocot. A kutatók eddig is tudták, hogy az áramlási rendszer 1600 éve nem volt ennyire gyenge állapotában, és most attól tartanak, hogy a közeljövőben fordulóponthoz érkezhet. Hasonló a helyzet a grönlandi jégtakaróval: félő, hogy rövidesen visszafordíthatatlanná válnak az olvadás következményei.
Korábbi vizsgálatok szerint 2003 óta Grönland évente 221 milliárd tonna jeget veszített. Az új publikáció ehhez további 43 milliárd tonnát ad évente, így az átlagos óránkénti olvadás eléri a 30 millió tonnát.
A tanulmányban bemutatott gleccserek többnyire víz alatt vannak, az olvadó jeget pedig részben tengervízzel pótolják, így közvetlenül nem emelték a tengerszintet. Zsugorodásuk azonban közvetett módon felgyorsíthatja a gleccserek mozgását, ezzel együtt pedig a tengerszint-emelkedést előidéző olvadást is.
