Michel de Nostradame 1503. december 14-én született a dél-franciaországi Saint-Rémy-de-Provence-ban, egy kikeresztelkedett zsidó orvoscsaládban, apja gabonakereskedő volt. Montpellier-ben végezte el az orvosi egyetemet, ahol később tanított is, ekkoriban kezdte a kor szokásai szerint neve latinos formáját, a Nostradamust használni – írja a Múlt-kor.hu.
Telitalálat
Saját gyógymódjával és receptjeivel hamarosan híres orvos lett, a pestis áldozatait kezelve járta az országot. Agen városában telepedett le, amikor megházasodott és fia született, de miután családja 1534-ben pestisben elhunyt, ismét vándorolni kezdett. Végül Provence-ban, Salon városában telepedett le. Megnősült és hat gyermeke született, és ekkoriban már nem orvosként, hanem jövendőmondóként tisztelték.
Akkoriban a gyógyítás és az asztrológia nem állt messze egymástól, Nostradamusnak a csillagok tanulmányozása közben látomásai támadtak, ahogy írta, a tér és idő elvesztette előtte jelentőségét, és megpillantotta a jövő eseményeit. Mintegy ezer négysoros jóslatot vetett papírra, amelyek 1555-ben könyv alakban is megjelentek, és rendkívül népszerűvé váltak. Hírneve akkor szárnyalt a legmagasabbra, amikor egyik jóslata szó szerint bevált:
Egy félszemű lesz a király / A fiatal oroszlán legyőzi majd az idősebbet a küzdőtéren / Az aranyos sisak alatt kiszúrja a szemét / Majd az idősebb iszonyú halállal pusztul el.
Négy évvel a prófécia megjelenése után, 1559. július 1-jén egy lovagi tornán II. Henrik király sisakját átfúrta egy ifjú lovag dárdájának hegye. A fél szemére megvakult király még tíz napig szenvedett, majd belehalt sérülésébe.
Homályos jövendölések
Nostradamus élete hátralevő részében már csak horoszkópokat készített busás összegekért, és továbbra is papírra vetette jóslatait. 1566. július 2-án halt meg, állva temették a saloni ferencesek templomának falába. Ma is vita tárgya, hogy Nostradamus prófétai tehetséggel megáldott jövőbelátó vagy egyszerű sarlatán volt-e, követői mindenesetre feltétlenül hisznek benne, bár a híres jóslatok rendkívül homályosak és sokféleképpen értelmezhetők.
A jóslatok nem időrendben, hanem teljes összevisszaságban követik egymást, és mint Nostradamus írja: 3797-ig terjednek. Mindehhez járul, hogy nyelvezetük régies, megfogalmazásuk szándékosan bonyolult, így sokféleképpen értelmezhetőek, magyarázói az egyes eseményekhez hatalmas munkával párosítják össze a megfelelő próféciát.
