Karikó Katalin magyar biokémikus és Drew Weisman amerikai mikrobiológus kapják idén a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díjat – olvasható a kitüntetés hivatalos X (korábban Twitter) oldalán.
A magyar kutató az elmúlt időszakban számos kitüntetést kapott, csak hogy néhány példát említsünk,
- elnyerte az egyik legjelentősebb tudományos elismerést, a Breakthrough-díjat,
- a Francia Tudományos Akadémia nagydíját,
- a Bolyai-díjat,
- a feltalálóknak járó John Scott-díjat,
- a svájci Jeantet-Collen-díjat,
- a Time magazin az év hősének választotta,
- illetve Weissmannal közösen megkapták a Benjamin Franklin-érmet.
Karikó Katalin 1955-ben született Szolnokon. A kutató 1978-ban kezdett el dolgozni az akkori MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontban, ahonnan 1985-ben küldték el létszámcsökkentés miatt. Ekkor döntött úgy, hogy férjével és kislányával külföldre költözik, az Egyesült Államokban Philadelphiában és Washingtonban is dolgozott, majd hosszú időn át a Pennsylvaniai Egyetem munkatársa volt. A magyar szakember kutatásainak fókuszában évtizedek óta a messenger RNS (mRNS) állt, régóta meggyőződése volt, hogy az mRNS-t terápiákban is fel lehetne használni.
Karikó munkássága idővel felkeltette a szintén a Pennsylvaniai Egyetemen tevékenykedő Drew Weissman figyelmét, aki ekkortájt a HIV-vel foglalkozott. A két szakértő 2005-ben szabadalmaztatta az új technikát, ami módosított nukleozidokra alapozva hozhatja létre a kívánt mRNS-t. Tanulmányuk igazi áttörést jelentett a témában, megoldásuk sokáig ugyan nem hozta lázba a szakmai köröket, de két cég, az amerikai Moderna és a német BioNTech elkezdett érdeklődni a munkájuk iránt.
Mindkét vállalat tett állásajánlatot a magyar kutatónak, aki Weissmannal együtt 2013-ban végül a BioNTech mellett döntött. Karikó Katalin aztán a cég alelnöke lett. A Pfizer és BioNTech közös laboratóriumában elkezdték vizsgálni, hogy miként alkalmazhatnák technikájukat a vakcinafejlesztésben, többek között egy influenza elleni védőoltás létrehozásában. Aztán jött a Covid-19-járvány, ami felgyorsította az eseményeket.
Magyar orvosi Nobel-díjasok
Az orvostudományi Nobel-díjat 1901 óta 114. alkalommal ítélték oda, összesen 227 kitüntetettnek, közülük 13-an voltak nők – írja az MTI. Az elismerést eddig három magyar vagy magyar származású ember vehette át.
Bárány Róbert (1876-1936), aki az első világháború után Svédországban élt, 1914-ben kapta a díjat a vesztibuláris apparátus (egyensúlyszerv) fiziológiájával és kórtanával kapcsolatos munkáiért. 1937-ben Szent-Györgyi Albert (1893-1986) kapta a kitüntetést a biológiai égésfolyamatok terén tett felfedezéséért, különösen ami a C-vitamin és a fumársav-katalízis felfedezését illeti – ő az egyetlen magyar tudós, aki idehaza folytatott kutatásaiért kapta meg a díjat. Az Amerikában letelepedett Békésy György (1899-1972) a fül csigájában létrejövő ingerületek fizikai mechanizmusának felfedezéséért 1961-ben kapott orvosi Nobel-díjat.
A hét folyamán a többi Nobel-díj nyertesét is ismertetik majd: kedden a fizikai, szerdán a kémiai, csütörtökön az irodalmi Nobel-díjak, pénteken pedig a Nobel-békedíj győzteseit jelentik be. Október 9-én aztán a közgazdasági Nobel-emlékérme kitüntetettjére is fény derül.
A díjakat, amelyek mellé 10 millió svéd korona (375 millió forint) jár, a szokásoknak megfelelően az elismerést alapító Alfred Nobel halálának évfordulóján, december 10-én adják majd át.
