Tudomány

Ez volt Amerika egyik legnagyobb katasztrófája

Chadwick, H. D / Wikipedia
Chadwick, H. D / Wikipedia
Hatvan milliárd tonna dinamit erejével ért fel a pusztító földrengés, amely felismerhetetlenségig rombolta az Egyesült Államok egyik legnagyobb városát. A természeti csapást hatalmas tűzvész is követte, amelyet napokig képtelenek voltak megfékezni.

Szinte teljesen elpusztította San Francisco városát 117 évvel ezelőtt, 1906. április 18-án hajnalban a történelem egyik legborzalmasabb földrengése, amelynek rombolását több napos tűzvész követte – írja a Rubicon.

Pusztító katasztrófa

A kataklizma előtt egy előrengés figyelmeztette a gyanútlan polgárokat, de a természet ezután mindössze 20-25 másodpercnyi „menekülési időt” hagyott az éppen ébredő lakosoknak. A Richter-skálán utólag 7,5-8,3-as erősségűre (ez nagyjából 60 milliárd kilogramm dinamit robbanásával ér fel) becsült földrengés ezután egy percen át rázta San Franciscót, a lehulló romok pedig számos halálos áldozatot követeltek.

Alighogy a föld megnyugodott, a városnak újabb szörnyűséggel kellett szembenéznie: a rengés során felboruló tűzhelyek, illetve a megrongálódott gázvezetékek számos helyen lángra gyulladtak, ennek következtében pedig legalább 50 helyen tűz ütött ki a romok között. Mivel a San Franciscó-i tűzoltóság ebben az időben összesen 38 lovaskocsival rendelkezett, a lángok eloltása eleve megoldhatatlan feladatnak bizonyult, ám a helyzetet tovább súlyosbította, hogy a földrengés a város vízellátó-rendszerét is tönkretette. A valódi tragédiát tehát nem közvetlenül a földrengés okozta, hanem a villámgyorsan terjedő és megállíthatatlanul örvénylő lángvihar, amely felemésztette a romokat.

Harc a lángok ellen

A soha nem tapasztalt válsághelyzetben Eugene Schmitz polgármester reggel 7 órakor a Fort Masonben állomásozó reguláris katonaságot, a Nemzeti Gárdát, de még a Berkeley Egyetem önkénteseit is segítségül hívta, hogy a városban rekedt több tízezer embert megmenthesse a szörnyű kínhaláltól. Az evakuálásban a haditengerészet is hathatós segítséget nyújtott, a USS Chicago hadihajó például április 20-án több mint 20 000 embert vett fel fedélzetére a Van Ness Avenue-ról.

A tűzoltók eközben végső elkeseredésükben már egész háztömböket robbantottak fel, hogy megfékezzék a tűz terjedését, ám a lángoknak április 23-áig így sem tudtak megálljt parancsolni. Az otthon nélkül maradt mintegy 200 000 embert eleinte sátorvárosokban, majd a katonák által felépített faviskókban szállásolták el, a káosz elkerülése érdekében pedig még április 18-án ostromállapotot hirdettek, ami éjszakai kijárási tilalmat és a fosztogatók azonnali kivégzését jelentette.

San Francisco polgárai 1906. április 23-án merészkedtek vissza a szerencsétlen sorsú metropolisba, amely öt nap után holdbéli táj képét mutatta: a földrengés és a tűzvész során mintegy 30 000 épület semmisült meg, így az egykori fényűző villák és hatalmas bérházak helyett letarolt utcák várták vissza a lakosságot. A természeti csapás 400 millió dolláros anyagi kárt okozott, a halottak és eltűntek számát 700 és 3000 fő közé becsülték.

Újabb csapás közeleg?

San Francisco két törésvonal közelében fekszik, ezért a veszély az 1906. évi földrengés után sem múlt el, sőt, az évek múltával egyre nő a valószínűsége annak, hogy a föld mélyén gyűlő roppant energiák ismételten elszabadulnak majd. A geológusok becslése szerint San Francisco térségében átlagosan 105 évente következik be egy olyan rengés, amelynek ereje meghaladja a Richter-skála szerinti 7,5-ös fokozatot.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik