Az emberek legalább a neolitikum óta készítenek naptárakat, hogy nyomon tudják követni az idő múlását. Ma a világ legtöbb térségében – így Magyarországon is – az először 1582-ben, XIII. Gergely pápa által bevezetett, szoláris alapú Gergely-naptárat használják. Akadnak azonban más rendszerek, a Kínában ismert naptár például nem a naphoz, hanem a holdhoz van igazítva – írja az IFLScience.
A kínai holdnaptárhoz hasonló kalendáriumok máshol is elterjedtek Kelet-Ázsiában. Ezen rendszerekben az újévet az első újhold jelöli a Gergely-naptár szerinti január 21. és február 20. közötti időszakban.
A holdnaptárak égi kísérőnk ciklusain alapulnak, egy holdhónap átlagosan 29,5 napból, egy standard holdév pedig 354 napból és néhány órából áll. Természetesen vannak eltérések, az iszlám naptárban például akadnak 29 és 30 napos hónapok is.
Előfordulnak hibrid rendszerek is, amelyekben ugyan a holdciklust követik, viszont bizonyos évenként szökőhónapokat vezetnek be a naphoz igazodva. Ilyen naptárat alkalmaztak többek között az inkák, a babilóniaiak, az egyiptomiak és a kelták, de a napjainkban is létező héber kalendárium is hasonló.
Noha a Gergely-naptár igen elterjedt, sok helyen a hold- és hibridrendszerek még mindig fontosak egyes vallási ünnepek meghatározásakor. Erre jó példa a keresztény húsvét.
