Tudomány

Káprázatos képek készültek az űrben a sarki fényről

Xavier Paillard / 500px / Getty Images
Xavier Paillard / 500px / Getty Images

Újabb flerek alakultak ki csillagunkon, a kitörések pedig a Földön is éreztették hatásukat – írja a Space.com. Az események miatt különösen látványossá váltak a sarki fények, de egyes régiókban áramkimaradásokat is tapasztaltak.

A flerek a naplégkör egy korlátozott részének hirtelen, erős kifényesedései. Az AR3089 jelű aktív régióban a közelmúltban több M kategóriájú, azaz közepes erősségű kitörés is jelentkezett. Az egyik pénteki eseményt a NASA Solar Dynamics Observatory (SDO) műhold dokumentálta, Európa és Afrika egyes területein rövid áramkimaradásokat észleltek.

Az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal (NOAA) szerint lehetséges, hogy augusztus 29-én bolygónkat is elérik majd egy koronakidobódás részecskéi.

A koronakidobódás során a Nap felső légkörének egy része az űrbe távozik. Ha az így felszabaduló töltött részecskék eljutnak a Földhöz, a légkörrel interakcióba lépve technológiai problémákat okozhatnak. Egy szélsőségesen erős koronakidobódás akár globális katasztrófát is előidézhet.

Kapcsolódó
Globális katasztrófát okozna egy ilyen geomágneses vihar
Egy, az 1859-es Carrington-eseményhez hasonló geomágneses vihar felfoghatatlan pusztítást okozna napjainkban.

Az elmúlt napokban a naptevékenység miatt a sarki fények a szokásosnál is látványosabbá váltak. Samantha Cristoforetti, az Európai Űrügynökség (ESA) űrhajósa múlt héten a Nemzetközi Űrállomásról örökítette meg a jelenséget. A veterán űrhajós szerint ez volt a legerősebb geomágneses vihar, amelyet az űrből látott. Cristoforetti már 300 napot töltött a világűrben.

Csillagunk aktivitása egy nagyjából 11 éves ciklust követ, amelynek vannak nyugodtabb és hevesebb periódusai. A Nap az utóbbi időkben viszonylag tevékeny, a mostani ciklus csúcsát 2025-ben érhetjük el.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik