BORIS ROESSLER / DPA / dpa Picture-Alliance via AFP
Tudomány

Először termesztettek növényt holdi talajban

Először termesztettek növényt a Holdról hozott talajmintákban floridai kutatók – írja az EurekAlerten megjelent sajtóközlemény. A Communications Biology szakfolyóiratban megjelent tanulmány szerint a növények sikeresen kihajtottak és növekedésnek indultak a holdi talajban, és azt is sikerült megvizsgálni, hogyan reagáltak biológiai szempontból a regolitra. A kutatás a közeljövőben induló Artemis program segítésére készült.

A jövőbeli emberes űrmissziókhoz elengedhetetlen, hogy a holdi talajban képesek legyünk növényeket termeszteni. A növények segítettek megállapítani, hogy a Holdról visszahozott talajminták nem tartalmaztak kórokozókat vagy más ismeretlen összetevőket, amelyek károsítanák a földi életet, de korábbi kutatások során a növényeket csak beporozták a holdi regolittal, és soha nem termesztettek benne semmit.

„A jövőbeni, hosszabb űrmissziókhoz használhatjuk a Holdat központként vagy indítóállásként. Logikus, hogy a már meglévő talajt szeretnénk felhasználni növények termesztésére” – mondta Rob Ferl, a kutatás egyik vezetője. „Mi történik, ha növényeket termesztünk a Hold talajában, ami teljesen kívül esik a növény evolúciós tapasztalatán? Mit csinálnának a növények egy holdi üvegházban? Lehetnek holdművelőink?” A kérdések megválaszolásához

a kutatók egy kifejezetten egyszerű kísérletet terveztek: magokat ültettek a holdi talajba, majd vizet, tápanyagokat és fényt adtak hozzá.

Nehézséget okozott, hogy nagyon kis mennyiségű regolit állt rendelkezésre, ezért nagyon körültekintően kellett megtervezni a kísérletet. A kutatók apró holdkertjük termesztéséhez gyűszű méretű lyukakat használtak olyan műanyag lemezeken, amelyeket általában sejttenyésztésre használnak. Mindegyik mélyedés egy-egy edényként funkcionált. Miután minden „edényt” megtöltöttek körülbelül egy gramm holdtalajjal, a tudósok megnedvesítették a talajt tápoldattal, és hozzáadtak néhány magot az Arabidopsis növényből. Az Arabidopsist széles körben használják a növénytudományokban, mivel genetikai kódját teljesen feltérképezték.

Összehasonlításként a kutatók Arabidopsist olyan szárazföldi anyagba is ültettek, amely utánozza a valódi holdtalajt, valamint szimulálták a marsi talajokat és a szélsőséges környezetekből származó szárazföldi talajokat. Az ezekben a nem holdi talajokban termesztett növények képezték a kísérlet kontrollcsoportját.

A kísérlet előtt a kutatók nem voltak biztosak abban, hogy a Hold talajába ültetett magvak kikelnek-e. De majdnem mindegyiknek sikerült. Az idő előrehaladtával azonban a kutatók különbségeket figyeltek meg a holdtalajban termesztett növények és a kontrollcsoport között. Például a Hold talajában termesztett növények némelyike kisebb volt, lassabban nőtt vagy változatosabb méretű volt, mint a többi. Ezek mind annak fizikai jelei voltak, hogy a növények azon dolgoznak: megbirkózzanak a Hold talajának kémiai és szerkezeti felépítésével. Ezt tovább erősítették, amikor a kutatók elemezték a növények génexpressziós mintázatait.

Vedd kézbe a 24.hu legemlékezetesebb tartalmait!
Izgalmas arcok, kihagyhatatlan történetek
Keresd az újságárusoknál, vagy rendeld meg az mc.hu/riporter oldalon!
Megrendelem

Ajánlott videó

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.