A májgyulladás vagy sárgaság, más néven hepatitisz a máj gyulladásos megbetegedése, kiválthatják baktériumok, mérgezés, túlzott alkoholfogyasztás, ám a leggyakrabban a Hepatitis-vírus valamely fajtája okozza (ezeket A-tól G-ig jelölik az abc szerint). Utóbbi esetben a kórokozótól függ, miként fertőz: az A és az E például élelmiszerrel, vízzel, széklettel jut az emberi szervezetbe, míg a B vérrel, testnedvekkel.
Ez utóbbi egyébként világszerte a leggyakoribb fertőző betegségek közé tartozik, hazánkban kötelező a védőoltás beadása 12 éves korban. A betegség kimenetele többek között a kórokozó fajtáján és természetesen a gyulladás okozta májkárosodás mértékén múlik, végső soron májátültetésre lehet szükség, és sok esetben a beteg halálához vezet.
Májgyulladás gyerekeknél
Az úgynevezett fertőző májgyulladás tehát legjobb tudásunk szerint mindig valamelyik Hepatitis-vírushoz köthető, ám ez a tudásunk most – legalábbis egyelőre úgy tűnik – léket kapott. Idén áprilisban ugyanis gyerekeket érintő, „ismeretlen eredetű”, akut hepatitiszes megbetegedésről számoltak be Európa 11 régiójából.
A WHO-nak összesen 169 esetet jelentettek, ezek túlnyomó többségét, 114-et az Egyesült Királyságból. Tizenhét gyerek szorult májátültetésre, és legalább egy haláleset írható a fertőzés számlájára – ide kattintva olvashatja Dobson Szabolcs gyógyszerész ismertetését. Összességében a szám nem magas, sőt világ-, de még európai viszonylatban is elenyésző, csakhogy itt nem az esetszámokon van a lényeg.
Egyelőre mindenki értetlenül áll a történések előtt, az eset hátteréről semmi biztosat nem lehet állítani. Nézzük, hogy mit tudunk még a fentieken kívül, és milyen hipotézisek láttak napvilágot.
Adenovírusok voltak a szervezetükben
Ismeretlen eredetű fertőzéssel szemben alapvető fontosságú az okok mielőbbi felderítése, ennek érdekében a tudósok úgynevezett nem célzott módszerrel vizsgálták meg, hogy a betegekben egyáltalán milyen kórokozók jelenlétét vagy annak nyomait lehet megfigyelni.
Az eddig megjelent első, brit esettanulmány szerint az érintettekben közös volt, hogy a májgyulladás idején legtöbbjüknek adenovírusok voltak a szervezetükben
– mondja a 24.hu-nak Dr. Kemenesi Gábor virológus, a Pécsi Tudományegyetem Virológiai Nemzeti Laboratóriumának munkatársa.
Az adenovírusok egy meglehetősen sokszínű és világszerte nagyon elterjedt társaság, felső-légúti és enterális (hasmenés, hányás) tüneteket okoznak, a legtöbb esetben a leghétköznapibb megfázásról, nátháról van szó. Jelenlétük önmagában még nem jelenti azt, hogy adenovírus okozta/okozza a májgyulladást, de egyelőre ez tűnik az egyetlen közös nevezőnek, ezért nem zárhatjuk ki. De miként támadja egy jellemzően felső-légúti vírus hirtelen a májat? Ha valóban ez történt, két lehetőségre lehet gondolni.
Néha megvadulnak
A vírusok elképesztően gyorsan változnak, ha úgy tetszik, villámsebességgel zajlik az evolúciójuk. Erről laikusként is meggyőződhettünk a koronavírus-járvány alatt, a kórokozó különböző változatai újra és újra járványhullámokat generáltak. Dr. Falus András akadémikus, Széchenyi-díjas immunológus, a Semmelweis Egyetem professor emeritusa a 24.hu-nak úgy fogalmazott, hogy
A vírus és vírusgazda viszonya nem örök, a kórokozók néha »megvadulnak«, vagyis gazdasejtet, más szóval célpontot váltanak.
A májban többféle sejt van, a professzor szerint nem elképzelhetetlen, hogy néhány mutációval létrejöjjön olyan adenovírus, ami más szövetet, esetünkben a májat támadja, és hirtelen akut májgyulladást okoz. Hangsúlyozza: mindez nem több hipotézisnél, egy „akár ilyen is megtörténhet” feltételezésnél. Biztosat majd a kutatási eredmények fényében mondhatunk.
Hepatitisz egy tüsszentéstől?
Kérdés az is, hogy egy májgyulladást okozó adenovírus vajon ugyanúgy cseppfertőzéssel terjed-e, mint a rokonai. Ha igen, akkor elsődleges fontosságú a légúti vírusok erőteljes visszaszorítása – ezt már ismét Kemenesi Gábor jegyzi meg kérdésünkre válaszolva. Emellé viszont kiemeli, számtalan okot találhatnak a májgyulladások hátterében, kár lenne, ha a közvéleményben az adenovírusok „tapadnának be”, illetve ugyanígy korai még bármely intézkedésről is beszélni.
És ha már légutak és cseppfertőzés, a koronavírus-járvány keltette erős érzelmi hullámokban persze hamar a SARS-CoV2-re is terelődhet a gyanú. Jelen tudásunk szerint azonban az érintettekre nem jellemző, hogy átestek volna a covidon, és a vakcinával sem kerültek kapcsolatba – sokuk már csak életkoránál fogva sem.
Mindkét tudós egyetért ugyanakkor abban, hogy a világjárvány közvetve hozzájárulhat hasonló jelenségekhez.
Köze lehet a covidhoz?
Egyrészt azzal, hogy a járványügyi intézkedések a maszkviseléstől a távolságtartásig, a tömegrendezvények tiltásáig mind a cseppfertőzést voltak hivatva gátolni. Jól sikerült, a járványidőszakban olyan felső-légúti vírusok is visszaszorultak, mint például a szezonális influenza, tömeges megbetegedések nem voltak. A kórokozók részéről pedig a fokozott nyomás gyorsabb, erősebb szelekciót válthat ki.
Másrészt pont azért, mert a népesség viszonylag régen találkozott velük, immunvédelmünk is megkophatott, társadalmi szinten fogékonyabbá válhattunk ezekre a vírusokra. Harmadrészt pedig az egészen kis gyerekek az elmúlt két évben alig jártak közösségbe, ezért immunrendszerük kevésbé ismeri ezeket a kórokozókat, mint békeidőben, amikor a bölcsődében, óvodában, iskolában folyamatos támadásoknak van kitéve. Így pedig akár a kórokozók is nagyobb bajt idézhetnek elő.
A lényeg, hogy a tényeken kívül jelenleg csak feltételezésekbe bocsátkozhatunk az ismeretlen eredetű májgyulladással kapcsolatban. Érdemi változást majd a további tudományos kutatások publikálása után várhatunk, remélhetőleg hamarosan.
